Egyre több fogyasztó fordul a Békéltető Testületekhez

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.

A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tesz az energiaválság lehetséges enyhítésére, kiemelve a következő elvek betartását:
● Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
● Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
● Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
● A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
● A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szoláltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.

A Kereskedelmi szektorban fontos a
● Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
● Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása,
● Reklám- és díszvilágítás korlátozása,
● Kirakatvilágítás mérséklése,
● Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
valamint
● Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

A Szolgáltató szektorban az MKIK ajánlja az
● Irodai fogyasztás csökkentését,a a fűtési és hűtési hőmérséklet, a világítási időzítésre és lift-használat vonatkozásában.
● Az ügyfélfogadási rend módosítását időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás révén.
● Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazását: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása, valamint
● Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása által.

Emellett ösztönzi
● Home office alkalmazását nem ügyfélkiszolgáló munkakörökbe, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik,
valamint
● példamutatást a közszolgáltatások terén, azaz az állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektorban az MKIK javasolja
● Műszakrend átszervezését, a termelés csúcsidőn kívülre helyezését.
● Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztését,
● Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását,
● Energiaintenzív technológiák célzott kezelését, azaz az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára vészhelyzeti protokoll alkalmazását,
● Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása, aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazását,
valamint
● Újraindítási terv kötelező elkészítését.

A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara egyeztetést kezdeményezett a fentiek szerint vele együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:
● Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
● Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
● Gyors kompenzációs alap létrehozása,
● Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
● Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
● Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
● Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
● Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra.

Az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése vonatkozó javaslatait a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is elküldte.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogyasztóvédelmi jogi tanácsadással segít a kis- és középvállalkozásoknak megelőzni a költséges jogsértéseket és ez hozzájárul ahhoz, hogy a cégek hatékonyan feleljenek meg a gyorsan változó fogyasztóvédelmi előírásoknak.

A fogyasztóvédelem napjainkban már nem csupán jogi kötelezettség, hanem fontos üzleti érdek is. A problémák megelőzése, a megfelelő belső folyamatok kiépítése és a naprakész tudás jelentősen csökkentheti a kockázatokat, és a potenciális bírságok is elkerülhetőek. Ennek érdekében hozta létre a Kamara a Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként az Országos Vállalkozói Munkacsoport-hálózat és Kamarai Workshop-projektet (OVK-TÁR) Magyarország Kormányának támogatásával.

A kezdeményezés gyakorlati segítséget nyújt a vállalkozásoknak a jogszabályi megfeleléshez. A programban a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe fogyasztóvédelmi jogi tanácsadást, valamint ingyenes fogyasztóvédelmi kisokost és panaszkezelési folyamatábrát is rendelkezésükre bocsátanak.

A szolgáltatás az ország számos területi kereskedelmi és iparkamaráján keresztül érhető el. A Budapesti, a Csongrád-Csanádi, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Heves Vármegyei, a Pest Vármegyei és Érdi, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei, a Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei, valamint a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a fogyasztóvédelmi jogi tanácsadás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe. Az ügyfélfogadás a kamarák által meghatározott időpontokban történik.

Egy apró hiba, legyen szó hiányos ÁSZF-ről (Általános Szerződési Feltételek), késve megválaszolt fogyasztói panaszról vagy pontatlan webáruházi tájékoztatásról, ma már jelentős fogyasztóvédelmi eljárást vagy bírságot vonhat maga után. A hatósági tapasztalatok szerint a jogsértések nagy része nem szándékos, hanem a hiányos belső folyamatokból, elavult dokumentumokból vagy a jogszabályok nem megfelelő ismeretéből fakad.
Gyakori problémák közé tartozik a panaszok késedelmes kezelése, a panasz és a minőségi kifogás összekeverése, a jótállási és szavatossági szabályok téves alkalmazása, valamint az ártájékoztatás vagy az online elállási jog hibás ismertetése. Az online kereskedők számára már kötelező az elektronikus elállási funkció biztosítása is.

Tanácsadási időpontok:
Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00
Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara: minden hétfőn és szerdán 9:00–12:00
Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden kedden 12:00–16:00 (kizárólag online)
Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: minden csütörtökön 12:00–16:00
Pest Vármegyei és Érdi Kereskedelmi és Iparkamara: minden pénteken 9:00–13:00
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara: a tanácsadás szeptemberben indul.
A Pécs-Baranyai, a Fejér Vármegyei és a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaráknál a szolgáltatás előzetes bejelentkezést és időpont-egyeztetést követően vehető igénybe.

A részletes információkról és a jelentkezés módjáról az érintett területi kereskedelmi és iparkamarák nyújtanak tájékoztatást.

Fotó: MKIK

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új társadalmi felelősségvállalási programja, „Az iskolapadtól az első munkahelyig" tehetséges, de hátrányos helyzetű fiatalokat kísér végig pályájuk legérzékenyebb szakaszán: segít bent maradni az iskolában, gyakorlati tudást és vállalkozói mintát ad, majd kaput nyit a munka világába.

A program elindítását Nagy Elek, a kamara elnöke tette lehetővé, aki magánvagyonából 30 millió forintos alapító adományt ajánlott fel az MKIK részére. Az elnök felajánlása nem lezárja, hanem megnyitja a támogatók körét: kifejezett szándéka, hogy példája nyomán a kamarai közösség vállalkozói és további magántámogatók is csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Nagy Elek a bejelentéskor úgy fogalmazott: „Arra kérem vállalkozótársaimat, csatlakozzanak a programhoz, mert ez annyit ér, ahány fiatal sorsán együtt fordítani tudunk. Nem az adomány mérete a fontos, hanem az első lépés. Sok tehetséges fiatalnak nem a képessége hiányzik, hanem az első lehetőség. Abban bízom, hogy amit most elindítunk, azt a magyar vállalkozók közössége viszi tovább.”

A kezdeményezés három, egymásra épülő elemből áll: tanulmányi ösztöndíj, amely közvetlenül a diákokhoz jut, vállalkozói mentorálás, valamint negyedévente megrendezett ötletversenyek, amelyek nyertesei gyakornoki és álláslehetőséget kaphatnak. A kamara a programban szervező, szakmai garanciát vállaló és minőségbiztosító szerepet tölt be: a támogatások nem a kamara költségvetésén folynak át, hanem közvetlenül a fiatalok tanulmányait és pályakezdését segítik.

A program a 2026/2027-es tanévben tesztjelleggel indul, a tapasztalatok alapján formálódik tovább, és a területi kamarák hálózatán keresztül országossá bővülhet. Az MKIK várja mindazon vállalkozók és támogatók jelentkezését, akik idővel, tudással, szakmai kapcsolatokkal vagy anyagi hozzájárulással segítenék a tehetséges fiatalokat: a csatlakozás kisebb felajánlással, akár egy diák résztámogatásával is lehetséges.

A program részletei és a fiataloknak szóló pályázati felhívás várhatóan ősszel jelennek meg a kamara felületein, ahol a hazai és határon túli magyar fiatalok is tájékozódhatnak a jelentkezés feltételeiről.

Fotó: MKIK

A kamarai hálózat által működtetett nyolc Békéltető Testület 2026 első félévében összesen 6102 ügyet zárt le, ez 6 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában lezárt 5740 ügy. Az eljárások több mint harmada, 2176 eset egyezséggel zárult a felek között az esztendő első hat hónapjában. Termékekkel kapcsolatban legtöbbször, 816 esetben lábbelikkel, a szolgáltatásoknál pedig 571 alkalommal közlekedéssel kapcsolatban kezdeményeztek eljárást a fogyasztók.

A területi kereskedelmi és iparkamarák által működtetett, szakmailag független Békéltető Testületek 1126 kérelmet utasítottak el, 319 ügyben született kötelezést tartalmazó határozat, 394 esetben a fogyasztó nem teljesítette a hiánypótlást, míg 588 fogyasztó visszavonta a kérelmét az idei első félévben. A békéltetés elsődleges célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti egyezség létrehozása, ezért az eredményesség legfontosabb mutatója az egyezséggel zárult ügyek száma, amelyek 2026. első félévében a lezárt ügyek csaknem 36 százalékát teszik ki.

A terméktípusok közül 816 ügy a lábbeliket, 490 a bútor, sportszer, hangszer, könyv, óra, ékszer, táska összevont kategóriát, 382 a háztartási és kerti gépek, kézi szerszámgépeket, 331 a járműveket, 248 pedig a híradástechnikai eszközöket érintette. A szolgáltatások közül 571 a személyszállítási és az úthasználati közlekedést, 527 a közüzemi szolgáltatásokat, 482 a telefon- és internethasználatot, a távközlést, a levél- és csomagszállítást is magában foglaló lakossági szolgáltatásokat, 299 a gazdasági és egyéb szolgáltatásokat, 270 pedig az építőipari kivitelezést érintette. A közüzemi szolgáltatások közül a legtöbb, 294 panasz a villamosenergia, napenergia, hőszivattyú kategóriában, a közlekedésen belül pedig 287 pedig a légi személyszállításban érkezett.

Idéntől egyébként a fogyasztóvédelmi törvény módosítása miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) végső felhasználóként, fogyasztói minőségben fordulhatnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő békéltető testületekhez termékvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele esetén. Ennek köszönhetően a jogviták a bírósági eljáráshoz képest egyszerűbben, gyorsabban és költségkímélőbben rendezhetők ezen vállalkozások számára is.

A fogyasztói jogviták rendezésében országszerte nyolc békéltető testület nyújt segítséget a fogyasztóknak és a kkv-knak: a Baranya, a Borsod-Abaúj-Zemplén, a Csongrád-Csanád, a Fejér, a Győr-Moson-Sopron, a Hajdú-Bihar és a Pest Vármegyei Békéltető Testület, valamint a Budapesti Békéltető Testület. A Békéltető Testülethez minden fogyasztó ingyenesen fordulhat, nem kell eljárási díjat vagy illetéket fizetniük, és a vitás kérdések bíróságon kívüli, gyors és olcsó rendezése a termékeket árusító és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások és a fogyasztók közös érdeke.

24 milliárd forint értékben érkezett kérelem a Kamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez a második negyedévben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő független Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) 2026. második negyedévében 79 új kérelmet vett nyilvántartásba, amelyekben a felek összesen több mint 24 milliárd forint vitatott összeget jelöltek meg. A TSZSZ az időszakban 36 szakvéleményt adott ki, amelyek alapján mintegy 665 millió forintot ítélt meg, 38 ügy vizsgálata jelenleg is folyamatban van. Emellett 6 esetben folytattak le bankgarancia-vizsgálatot. A befogadott ügyek száma az előző év azonos időszakához képest 68 százalékkal nőtt.

A kérelmek zöme továbbra is az egy és többlakásos lakóépületek építése, valamint ipari épületek beruházásai kapcsán érkeztek a TSZSZ-hez, de érkezett kérelem vasúti fejlesztéssel és kikötői beruházással kapcsolatban is.

2027. január 1-től módosul a TSZSZ működését szabályozó törvény, bővül a kérelmezők köre az építőipari beszállítókkal, pontosabbak lesznek a minőség vizsgálatának az alapvető követelményei, a pótmunka vizsgálatának lehetőségei, a megrendelői túlfizetés vizsgálata, és a szerződéses biztosítékok teljeskörű vizsgálata. – Fontos változás, hogy a kikerül a törvényből az, hogy a TSZSZ hatásköre nem vonatkozik azokra a közlekedési infrastrukturális beruházásokra, amelyeket olyan gazdasági társaságok rendeltek meg, amelyek az állam 100 százalékos tulajdonában álltak, valamint azok a fejlesztések, amelyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak számítanak – hangsúlyozta Koós Gábor a TSZSZ vezetője.

A második negyedévben a TSZSZ vezetői és munkatársai Debrecenben, Győrben és Pécsen, a területi kamaráknál tartottak oktatást a helyi szervezet tagjainak.

Az illetékes tárca és Kamara fenntartásában működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) az építőipari szerződésekből eredő viták gyors és szakértői rendezését szolgáló, független szakvéleményt adó szerv. Segítségét elsősorban akkor vehetik igénybe a felek, ha a tervezési, kivitelezési vagy alvállalkozói szerződés teljesítése kapcsán vita merül fel a műszaki teljesítés mértékével, a vállalkozói díj elszámolásával, a teljesítésigazolás kiadásával vagy a bankgarancia lehívásával kapcsolatban. Kérelmet nyújthat be a megrendelő, a tervező, a fővállalkozó vagy az alvállalkozó egyaránt, amennyiben írásban megkötött, mindkét fél által aláírt szerződés áll rendelkezésre.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja szerint a Széchenyi Kártya Program továbbra is meghatározó eszköze a hazai kkv-k finanszírozásának. A kamatkondíciók módosítása a piaci környezethez való alkalmazkodást szolgálja, miközben a vállalkozások számára továbbra is versenyképes forrásokat biztosít úgy, hogy közben a költségvetés jelenlegi mozgásterére is tekintettel van.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara üdvözli, hogy a Széchenyi Kártya Program a módosított feltételek mellett is biztosítja a kis- és középvállalkozások számára a kedvező és kiszámítható finanszírozási lehetőségeket. A Kamara fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a gazdasági növekedést támogató beruházási típusú termékek esetén megmarad a jelenlegi 3%-os kamat. A Kamara hosszú távon azt tartja kívánatosnak, hogy elsősorban ne a támogatott hitelkonstrukciók alacsony kamatszintje, hanem az általános gazdasági és pénzügyi környezet tegye lehetővé a versenyképes vállalkozói finanszírozást.

A nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a kkv-k forráshoz jutása a legtöbb gazdaságban kihívást jelent, ezért a Kamara álláspontja szerint hazánkban az elkövetkező időszakban vélhetően továbbra is szükség van olyan célzott finanszírozási programokra, amelyek segítik a vállalkozások működését és fejlődését. Emellett fontos a finanszírozási infrastruktúra folyamatos modernizálása, digitalizálása és a gazdasági környezet változásaihoz való igazítása.
A Kamara továbbra is támogat minden olyan intézkedést, amely a magyar vállalkozások versenyképességének erősítését, valamint a gyorsabb, egyszerűbb és kiszámíthatóbb forráshoz jutást szolgálja.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara stratégiai együttműködési megállapodást kötött a FlintSign.hu minősített elektronikus aláírás-szolgáltatóval. A kötelező kamarai hozzájárulást fizető, regisztrált vállalkozások, valamint a területi kamarák önkéntes tagjai kedvezményesen vehetik igénybe a cég szolgáltatásait.

A kötelező kamarai regisztrált vállalkozások 25 százalékos, az önkéntes kamarai tagok pedig 27 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe a FlintSign.hu minősített e-aláírás csomagjaiból 1, 2 vagy 3 éves időszakra. A kedvezmény a megállapodás teljes hatálya alatt minden vásárlásnál érvényesíthető.

A kötelező kamarai hozzájárulást fizető, regisztrált vállalkozások részére a személyre szóló minősített aláírás 1 éves időszakra nettó 26 250, illetve 3 éves időszakra a szervezeti adatokkal bővített csomag 67 500 forint. A kedvezményes konstrukcióban a legalacsonyabb árú csomag az 1 éves személyre szóló minősített aláírás, amely önkéntes kamarai tagok számára nettó 25 550 forintért érhető el. A 3 éves szervezeti adatokkal bővített csomag az önkéntes kamarai tagoknak nettó 65 700 forint. A csomagok korlátlan számú minősített aláírást tartalmaznak. A felhasználók számára 1 GB-os felhő alapú dokumentum-tárhely áll rendelkezésre, melyet igény szerint bővíteni lehet. Ez a megoldás lehetőséget biztosít a dokumentumok hosszú távú érvényességének megőrzésére is. A FlintSign.hu szolgáltatása a MKIK2026 kuponkód használatával érhető el.

A FlintSign.hu szolgáltatás segítségével a vállalkozások és az önkéntes tagok egyszerűen, gyorsan és teljes bizonyító erővel láthatják el aláírásukkal az elektronikus dokumentumokat, jelentősen csökkentve a papíralapú adminisztrációt és hatékonyabban teljesítve digitális ügyintézési kötelezettségeiket. A kedvezmény igénybevételéhez elegendő a FlintSign.hu oldalon igényelni a szolgáltatást, ahol a szolgáltató az MKIK nyilvántartása alapján automatikusan ellenőrzik a jogosultságot. Egy adószámhoz egy kedvezményes csomag rendelhető.

A partnerség révén a FlintSign.hu minősített elektronikus aláírás szolgáltatása jelentős mértékben hozzájárul, ahhoz, hogy a Kamara teljeskörűen lefedje a hazai digitális aláírási piacot, elérhetővé téve a megbízható e-aláírási megoldásokat minden magyar vállalkozás számára. Az MKIK ezzel az együttműködéssel tovább támogatja a vállalkozásokat és az önkéntes tagjait a digitalizációban, segítve őket a költséghatékony és modern üzleti működésben

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos ESG programjának részeként elkészült egy ESG eszköztár kiadvány, amely kiemelten a hazai kis- és középvállalkozások igényeire szabott gyakorlati segítséget nyújt az ESG felkészüléshez.

Az ESG, azaz Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) tényezők együttese, egy befektetési és vállalati értékelési keretrendszer, amely azt vizsgálja, hogy egy cég mennyire felelős a környezetvédelem, a társadalmi hatások, például munkavállalói jogok és a jó cégirányítás, például átláthatóság, etika, korrupcióellenesség területén.

A fenntarthatóság és a felelős vállalatirányítás napjainkra az üzleti működés meghatározó elemévé vált. Az ESG-szempontok egyre nagyobb szerepet kapnak a beszállítói kapcsolatokban, a pályázatok értékelésében és a finanszírozási döntésekben is, ezért a vállalkozások számára kiemelten fontos a tudatos felkészülés. Az eszköztár célja, hogy egyszerűen használható, ágazatfüggetlen segítséget nyújtson azoknak a vállalkozásoknak, amelyek szeretnék átláthatóbbá tenni működésüket, megfelelni a piaci elvárásoknak, valamint felkészülni a fenntarthatósági és szabályozási környezet változásaira.

Az MKIK Vállalkozásfejlesztési Projektjének megbízásából a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával, Magyarország Kormányának támogatásával készült kiadvány hat, egymásra épülő Excel-alapú sablont tartalmaz, amelyek végigvezetik a vállalkozásokat az ESG-felkészülés legfontosabb lépésein. Az érdekelt feleket tartalmazó, stakeholder térkép készítése, a hiányosságokat feltáró GAP-analízis, a kettős lényegességi elemzés, az ESG-kockázatelemzés, a célmeghatározás és a stratégiai cselekvési terv kialakítása tartozik a fejezetek közé.

A sablonokat részletes gyakorlati útmutatók és kitöltési példák egészítik ki, így azok önállóan, alapvető Excel ismeretek birtokában is könnyen használhatók. Az eszköztár különlegessége, hogy nemcsak tájékoztatást nyújt az ESG követelményeiről, hanem azonnal alkalmazható mintákat és strukturált megoldásokat kínál a mindennapi vállalati működés támogatására.

Az ESG Eszköztár fontos kiindulópontot jelenthet minden olyan vállalkozás számára, amely felkészülten kíván reagálni a változó piaci és szabályozási környezet kihívásaira. Az ESG Programhoz kapcsolódó kiadvány, valamint a letölthető Excel-sablonok és információk a területi kamarák oldalain érhetők el, a koordinációt végző kamara oldaláról is letölthető minden sablon.

Az MKIK másfél évvel ezelőtt megválasztott új elnöke, Nagy Elek a kamara új vezetésével együtt, a kkv szektor adózása és adminisztrációja egyszerűsítésének és csökkentésének a híve. A KATA 2021-es módosításakor, a 3 milliós szabály megalkotásakor, illetve a 2022-es szigorításkor Nagy Elek, még mint BKIK elnök felszólalt a szigorításokkal szemben és alternatív megoldásokat javasolt. 2025-ben, már MKIK elnökként újra felvetette a katás vállalkozások cégek irányába történő számlázásának újbóli lehetővé tételét.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkészítette és a mai napon a Pénzügyminisztérium részére elküldte a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) lehetséges újraszabályozásával kapcsolatos szakmai vitaanyagát. A dokumentum áttekinti a korábbi KATA-rendszer tapasztalatait, bemutatja a főbb kockázatokat, valamint öt lehetséges szabályozási alternatívát és azoknak alvariációját vázolja fel a döntéshozók számára.

A teljes vitaanyag az MKIK honlapján olvasható, illetve letölhető.

Tizenkét alkalmas ingyenes online kiberbiztonsági rendezvénysorozatot indított a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kkv-szektor számára. A kiberbiztonsági törvény szerint 2026. június 30-ig kell átesniük az auditon a törvény hatálya alá eső cégeknek. A nagyvállalatok zömmel már megtették a szükséges lépéseket, de a kkv-knak jelentős teher ez az európai uniós előírás.

A NIS2-audit kötelező az érintett cégek számára, hogy biztosítsák rendszereik védelmét és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességüket. A Kamara kiberbiztonsági programjának kiemelt célja azon cégek segítése, amelyek még nem kezdték meg a felkészülést, vagy akik lemaradásban vannak a határidőkhöz képest. Tavaly több mint háromszáz hazai vállalkozás összesen 1 milliárd forint megtakarítást ért el a kiberbiztonsági programmal, amelynek folytatásában a cégek nem csak a jogszabályi követelményeknek felelhetnek meg, hanem tudatosan és biztonságosan működhetnek a digitális környezetben.

A program idén kibővített témakörökkel és tartalommal, továbbra is ingyenesen érhető el a vállalkozások számára. Az idei programban kiemelt figyelmet kap a NIS2-irányelvhez kapcsolódó alprojekt, ahol a kiberbiztonsági törvény mellett átfogó kitekintést kapnak a cégek a várható új uniós szabályozásokról is.

A kiberbiztonsági program a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságával (SZTFH) szoros együttműködésben a Kamara Vállalkozásfejlesztési Programjában valósul meg. A rendezvényeken a vállalkozások számára könnyebben beépíthetővé válnak például a vizsgálati jelentések szakmai értelmezései vagy a szükséges intézkedések megtervezése. A hatósággal történő együttműködés biztosítja, hogy a kiadott iránymutatások hitelesek és jól használhatók.

A program másik fontos eszközének, a SecureBot sérülékenységvizsgálati rendszernek a funkcionalitása is jelentősen bővült. A megoldás már webes szolgáltatások elemzésére is képes, és használata nemcsak a kiberbiztonsági törvény hatálya alá tartozó vállalkozások számára ajánlott, hanem minden olyan cégnek, amely webes felülettel rendelkezik. A további tervek szerint a Kamara a rendszert integrálni kívánja a céges kockázatkezelési rendszerekbe, és tervezi kiegészítő tanácsadás nyújtását is.

A Kamara új együttműködési megállapodásokat is kötött a szakterületen. Az informatikai rendszerek ellenőrzésére, biztonságára, kockázatkezelésére és irányítására specializálódott globális szakmai szervezettel, az Információs Rendszerek Audit és Ellenőrzési Egyesületével, az ISACA-val és a kkv-k, startupok és a közszféra digitális transzformációját támogató, Európai Digitális Innovációs Központtal, a Digitaltech EDIH-hel kötött megállapodások értelmében a szervezetek részt vesznek a kiberbiztonsági program elemeinek népszerűsítésében, valamint kiegészítő, tudatosító megoldásokkal segítik a kkv-kat.

Az online eseményeket novemberig kéthetente rendezik meg, ezekre a nis2.mkik.hu oldalon lehet jelentkezni, a következő kiberbiztonsági rendezvény várhatóan június közepén lesz.

A Magyar Fejlesztési Bank múlt hét kedden nyilvánosságra hozott sajtóközleménye értelmében az egyeztetések és a pályázati értékelés eredményeként a Demján Sándor Tőkeprogram keretösszegét a feltételeknek teljeskörűen megfelelő vállalkozások számához igazítják. Ezzel megkezdődhet a program tőkebefektetéseinek végrehajtása.
Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – az MKIK Tőkealapkezelő Zrt. alapítójaként – határozott iránymutatást adott az alapkezelőnek, hogy a Magyar Fejlesztési Bank írásbeli értesítésének kézhezvételét követően azonnali hatállyal folytassa le a szükséges eljárásokat, a jogszabályi és szabályozási előírások maradéktalan betartása mellett. A cél, hogy a sikeresen kiválasztott vállalkozások a lehető legrövidebb időn belül hozzájussanak a számukra megítélt tőkeforrásokhoz.
Az alapkezelő az egyes ügyletek előkészítettségétől függően megindítja a tőkebefektetések folyósítását, ahol pedig szükséges, lefolytatja a szerződéskötési folyamatokat. Elkötelezett amellett is, hogy a program végrehajtása a lehető leghatékonyabban történjen meg. Az érintett vállalkozásokat a következő lépésekről közvetlenül is tájékoztatja.