A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatai az energiaválságos időszakban

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a kormány javaslataihoz és nagyfogyasztók felajánlásaihoz csatlakozva, összesítő javaslatokat fogalmaz meg a vállalkozások számára, hogy az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése előre kidolgozott, fokozatos és arányos rendszerben történjen. A cél az ellátásbiztonság fenntartása, a kritikus ágazatok védelme és a gazdaság működésének lehető legkisebb zavara.

A Kamara álláspontja szerint a válságkezelés akkor lehet a legeredményesebb, ha a korlátozások nem egységesen, hanem szektoronként eltérően, a gazdaság működőképességét megőrizve lesznek megvalósítva, illetve bevezetve, a vállalati szférával egyeztetve. Ennek érdekében a Kormány és nagyfogyasztók által megfogalmazott ajánlásokat üdvözölve és a felajánlásokat összesítve, a Kamara a vállalkozói szférától érkezett javaslatokkal együtt összesített javaslatokat tesz az energiaválság lehetséges enyhítésére, kiemelve a következő elvek betartását:
● Fokozatosság elve: a beavatkozások mindig a legkevésbé korlátozó eszköztől haladjanak a szigorúbbak felé, csak a szükséges mértékben és időtartamban.
● Elsőként önkéntes, piaci alapú fogyasztáscsökkentés alkalmazandó.
● Kötelező korlátozás csak végső eszközként kerüljön bevezetésre.
● A szabályok legyenek előre ismertek, időben jelzettek és arányosak.
● A korlátozásokkal érintett vállalkozások számára legyen lehetőleg gyors kompenzáció.

A gazdaság három nagy szektorában (Kereskedelem, Ipar, Szoláltatás) a Kormány és vállalkozói szféra által megfogalmazott javaslatokat differenciáltan szükséges alkalmazni.

A Kereskedelmi szektorban fontos a
● Nyitvatartási rend rugalmas alakítása: csúcsidőn kívüli működés ösztönzése, szükség esetén rövidített nyitvatartás csak a legnagyobb energiafogyasztó egységeknél,
● Klímarendszerek időzítés-alapú használata: nem korlátozás vagy tiltás, hanem a hűtés/fűtés időzítésének a napelemes termeléshez igazítása,
● Reklám- és díszvilágítás korlátozása,
● Kirakatvilágítás mérséklése,
● Nem létfontosságú berendezések lekapcsolása: mozgólépcsők, dekorációs eszközök, felesleges világítás és egyéb kényelmi fogyasztók korlátozása,
valamint
● Energiahatékonysági akciók: hőmérséklet-szabályozás, ajtó nyitvatartás megszüntetése, automatikus világításvezérlés.

A Szolgáltató szektorban az MKIK ajánlja az
● Irodai fogyasztás csökkentését,a a fűtési és hűtési hőmérséklet, a világítási időzítésre és lift-használat vonatkozásában.
● Az ügyfélfogadási rend módosítását időpontfoglalás, rövidített nyitvatartás vagy csúcsidőn kívüli kiszolgálás révén.
● Energiatakarékos üzemmód kötelező alkalmazását: a belső világítás, klímaberendezések és felesleges gépek visszafogása, valamint
● Nem létfontosságú IT-terhelések átcsoportosítása által.

Emellett ösztönzi
● Home office alkalmazását nem ügyfélkiszolgáló munkakörökbe, kivéve ahol hőszivattyú és napelem kombinációval alapvetően a használatban lévő irodák hűtése történik,
valamint
● példamutatást a közszolgáltatások terén, azaz az állami és önkormányzati intézmények elsőként vezessenek be fogyasztáscsökkentést.

Ipari szektorban az MKIK javasolja
● Műszakrend átszervezését, a termelés csúcsidőn kívülre helyezését.
● Megszakítható fogyasztási szerződések kiterjesztését,
● Nem kritikus gyártási folyamatok átmeneti leállítását,
● Energiaintenzív technológiák célzott kezelését, azaz az alumínium-, acél-, cement-, üveg- és vegyipari üzemek számára vészhelyzeti protokoll alkalmazását,
● Saját tartalékok és helyi energiatermelés bevonása, aggregátorok, akkumulátoros tárolók, saját erőművi kapacitások alkalmazását,
valamint
● Újraindítási terv kötelező elkészítését.

A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara egyeztetést kezdeményezett a fentiek szerint vele együttműködni kívánó szervezetekkel.

A Kamara a jelenlegi kormányzati intézkedéseket is figyelembe véve – a teljesség igénye nélkül – a következő, ágazatokon átívelő javaslatokat tartja fontosnak megvalósítani:
● Országos energia-vészhelyzeti protokoll bevezetése,
● Kritikus ágazati sorrend rögzítése,
● Gyors kompenzációs alap létrehozása,
● Rugalmas fogyasztás piacának fejlesztése,
● Regionális import- és hálózati együttműködés erősítése,
● Energia közösségek jogszabályi támogatása a fogyasztás optimalizálása érdekében,
● Kötelező adatszolgáltatás a nagyfogyasztók számára vészhelyzetben.
● Megfontolni augusztus 8. szombati munkanapnak az áthelyezést egy szeptemberi szombati napra.

Az esetleges áramtermelési kapacitás-kiesésből eredő ellátási kockázatok kezelése vonatkozó javaslatait a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter részére is elküldte.