Tánczos Vilmos erdélyi néprajzkutató, tudományszervező, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja

Szerkesztő: Tóth J. András

Dr. Rojkovich Bernadette a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház reumatológus főorvosa, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke, a Szent István Tudományos Akadémia tagja. Görögkatolikus papcsaládból származik, a családi mintát követve inkább pedagógus lett volna, mint orvos. Életének fordulataiban szerepe van a véletlennek, de mindig úgy sikerült választania, hogy jól otthon érezze magát abban, amit csinál. Kutatási témája a krónikus ízületi gyulladás, a Magyar Bioetikai Társaság elnökeként az emberi élet és méltóság védelmét tekinti vezérelvnek. A Szent István Tudományos Akadémia tagjaként vallja, hogy hit és a tudomány együtt segíti a világ megismerését és a betegséggel, fájdalommal küzdő ember szolgálatát.

Az Akadémia történetéről:
1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált.
A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról.

Fotó: MKR

Sorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be.

Előjáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről:
1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken.
A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról.

(Az Akadémia YouTube csatornáján a székfoglaló ülések online közvetítései visszanézhetőek, illetve visszahallgathatóak.)

Négyhetente jelentkező portrésorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Olyan, nemzetközileg is jelentős tudományos munkát végző kutatókat, akik elfogadják a Katolikus Egyház értékrendjét, alapvető tanításait, és feladatuknak tekintik, hogy szélesebb körben is bemutassák az általuk művelt tudományterület és a hit viszonyát.
Mai műsorunk stúdióvendége Szilágyi Márton egyetemi tanár az ELTE-BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetben, az MTA doktora.
Szilágyi Márton fő kutatási területe a 18–19. századi klasszikus magyar irodalom, tehát Csokonai, Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Jókai vagy Arany János.
A Szent István Tudományos Akadémián a székfoglaló előadását Kölcsey Ferenc mint prózaíró címmel tartotta.

Az Akadémia történetéről:
1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált.
A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról.

Kép: MKR/Polcz Péter

Portrésorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Olyan, nemzetközileg is jelentős tudományos munkát végző kutatókat, akik elfogadják a Katolikus Egyház értékrendjét, alapvető tanításait, és feladatuknak tekintik, hogy szélesebb körben is bemutassák az általuk művelt tudományterület és a hit viszonyát.

Az Akadémia történetéről:
1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben, Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált.
A kommunista rezsim alatt, 1952-től, az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken. A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Kép: MKR

Négyhetente jelentkező sorozatunk ötödik beszélgetőtársa Soós Viktor Attila, aki a Szent István Tudományos Akadémián a közelmúltban tartotta székfoglaló előadását.

Eőljáróban néhány információ az Akadémia céljáról és történetéről:
1848. május elsején kezdte meg működését a Szent István Társulat, amely ma Magyarország legrégibb könyvkiadója. A Társulat kebelén belül 1885-ben Ipolyi Arnold püspök, alelnök kezdeményezésére jött létre a Tudományos és Irodalmi Osztály azzal a szándékkal, hogy a magyar katolikus tudósok szellemi műhelye legyen. Harminc év elteltével, 1915-ben Csernoch János hercegprímás a munka hatékonyabbá tételére azt javasolta, hogy a Tudományos és Irodalmi Osztály alakuljon át önálló intézménnyé, Szent István Akadémia néven. A munka eredetileg négy osztályban folyt. A két világháború között az Akadémia a magyar tudományos közélet meghatározó tényezőjévé vált. A kommunista rezsim alatt, 1952-ben az Akadémiát betiltották, és csak 1998-ban újíthatta meg működését. Jelenleg hat osztályban fejti ki tevékenységét: hittudományi és filozófiai; történet- és néprajztudományi; nyelv-, irodalom- és művészettörténeti; jog- és társadalomtudományi; élettudományi, valamint természettudományi területeken.
A Szent István Tudományos Akadémia ma egyházmegyei tudományos társulásként működik azzal a céllal, hogy tanúságot tegyen a keresztény értékrend szellemében művelt tudományosságról.

Soós Viktor Attila több boldoggá avatási eljárás történész szakértője, számos könyv szerzője, vagy társszerzője, továbbá 8 monográfia és számos tanulmánykötet szerzője, s itt a Katolikus Rádióban szerkesztő, az Arcok és sorsok, fejezetek a magyar katolikus egyház életéből című műsorával minden csütörtök délután jelentkezik, bőven túl van már az ezredik adáson.
Soós Viktor Attilával műsorunkban az indulásáról és az indíttatásáról, a pályafutásáról, illetve az Akadémiához történt kapcsolódásáról és székfoglaló előadásáról beszélgetünk, s mindeközben élő hitéről is bizonyságot kapunk.

A székfoglaló előadás itt érhető el: Szent István Tudományos Akadémia Youtube oldala

Fotó: Magyar Kurír

Négyhetente jelentkező portrésorozatunkban a Szent István Tudományos Akadémia tagjait mutatjuk be. Olyan nemzetközileg is jelentős tudományos munkát végző tudósokat, akik elfogadják a Magyar Katolikus Egyház értékrendjét, alapvető tanításait, és feladatuknak tekintik, hogy bemutassák a társadalomnak az általuk képviselt tudományterület és a hit viszonyát.
Beszélgetőtársunk ezúttal Tánczos Vilmos erdélyi magyar néprajzkutató, aki az archaikus népi vallásosságot, a szimbolikus világkép eredetét vizsgálja.

Fotó: Magyar Kurír