Orsolyita nővérek Győrben
Szerkesztő: Kékesi Enikő

Tardy László neve egyet jelent a magyar egyházzene kiemelkedő alakjával, aki karmesterként, kántorként, tanárként és karnagyként több mint fél évszázadon át állt a liturgia és az egyházi zene szolgálatában. Nyolcvanötödik születésnapja és szolgálatának 60. évfordulója alkalmából életútjáról, hitéről, mestereiről, örömeiről, nehézségeiről és arról beszél vele Tóth Kata, mit jelent számára ma is az a gondolat, hogy aki énekel, az kétszeresen imádkozik.
Fotó forrása: Magyar Kurír

„Abban a világban, ahol visszájára fordul minden, ahol az értéktelent értékesnek tartják, s ahol a kincset a szemétre dobják, mi lesz az Egyetemes Értékkel? Ki viszi át fogában tartva? A népművelő, néprajzkutató, író, Ipolybalog szülötte, Lőrincz Sarolta Aranka, az Ipoly menti palócmagyarság krónikásaként a legtisztább forrásból merítve gyűjti össze a régmúlt történéseit.

Egész életemben könyvek között éltem – fogalmaz Schmatovich János atya, akit 1966-ban szentelték pappá. A győri székesegyházban gyémántmiséje alkalmából bemutatott szentmisén adott hálát paptársával együtt 60 éves papi szolgálatáért.
Fotó: Ábrahám Kitti

Idén 300 éves jubileumát ünnepli a Szent Orsolya Rend Római Uniójának Magyar Orsolyita közössége Győrben. A pápai jogú női szerzetesrend magyar központjának elöljárójával Matkovics Mária Emerica OSU nővérrel és rendtársával Bernik Rozália nővérrel beszélgetünk.

Családokból születik a népek jövője mottóval, Családi Napot szervez a pilisborosjenői plébánia közössége. Az egész napos rendezvény középpontjában a hivatás áll. Hivatás a családban, hivatás a papságban. Wilheim Péter esperes, ürömi és pilisborosjenői plébános a vendégünk.

Isten létezése annyira természetes volt az életemben, hogy ő van, hogy nem tudok dátumot mondani, mikor érintett meg. A világ legtermészetesebb és első dolga volt az életembe az a nagy találkozás Vele, ami a mai napig tart és egy örökkévalóság - vallja Attila atya,