Ócsa és a szépséges Turján-vidék
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Élőhely-sorozatunkban a Ramsari-területekről beszélgetünk, azaz olyan nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, amelyeket a Ramsari Egyezmény véd az ökológiai egyensúly fenntartása és a vízimadarak megóvása érdekében. Magyarországon jelenleg 29 ilyen védett terület található, amelyek a hazai vizes élőhelyek – például tavak, mocsarak, szikesek és lápok – legjavát képviselik.
Vendégünk Dr. Csörgő Tibor, az Ócsai Madárvárta elnöke.

Seregély, de rózsaszín. Nálunk nagyon ritkán bukkan fel egy-egy nyáron, akkor viszont tömegesen: akár tízezrével. Olyankor, amikor eredeti sztyeppi élőhelyén nagy szárazság, és emiatt táplálékhiány van.

A Magyarországon előforduló keselyűk közül ezt a fajt lehet legtöbbször megfigyelni. Keselyűt? Nálunk?
Vendégünk Orbán Zoltán, az MME korábbi szóvivője.

Jégkorszaki maradvány területként sajátos klímájú, különleges flórával és faunával büszkélkedő terület. Ennek a Madárvárta sorozatunknak az egyik inspirálója és tápláló forrása.
A madarak pusztuló, de reméljük, még nem elveszett paradicsoma...
Dr. Csörgő Tibor biológus, egyetemi oktató, az Ócsai Madárvárta alapítója és elnöke mesél róla.

Fotók: Pozsgai Nóra

Volt - de nincs. Legalábbis nálunk. Még a 80-as években is költött például a Balaton-felvidéken. Mára eltűnt, és még mutatóban is alig látni. Kár, pedig az egyik legszebb madár.
Orbán Zoltán, az MME korábbi szóvivője mesél róla.

Sárgászöld, igen apró madár (annyit se nyom mint egy csomag vaníliás cukor). A lomkoronában szedegeti az apró rovarokat, de gömb alakú fészkét a talajhoz közel építi.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

Tipikus nádi énekesmadár, jellegzetes recsegő -- cserregő -- hangja van. A nádra ügyes, művészi kosárkát szerkeszt magának, ami sajnos a kakukknak is tetszhet, ugyanis a leggyakrabban ebbe pottyantja a kakukktojást.
Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgetünk róla. .

Chernel István Magyarország madarai (1899) című könyvében ír a madár rendkívüli bátorságáról: ha a fészkét veszély fenyegeti, éles, „töcs-töcs” kiáltásokkal támad az emberre vagy a ragadozóra. Herman Ottó pedig csodálattal adózott a madár aránytalanul hosszú lábának. A két nagy magyar ornitológus munkássága alapozta meg a gólyatöcs hazai ismeretét. Úgy tekintettek rá, mint a magyar puszta egyik legnemesebb díszére.
Orbán Zoltánnal beszélgetünk erről a kedves, gólyakinézetű parti madarunkról..

Mint neve is mutatja, a legkisebb hazai gémféle, pocgémnek is nevezik. Országszerte elterjedt, rejtett életmódja miatt azonban kevesen ismerik – hogy ez ne így legyen, Orbán Zoltán, az MME volt szóvivője mesél róla.

A "kukoricasármány" a a mozaikos, kisparcellás agrártáj madara, a helyes mezőgazdálkodás indikátorfajának is tekinthetjük. A hím kizárólag az énekléssel van elfoglalva - sem a kotlásban, sem a fiókák etetésében nem vesz részt.
Orbán Zoltán, az Élő Környezet Minisztérium szóvivője mutatja be.

Legalább 20 fajuk él nálunk, és igen sokfélék: méretük, színük. mintázatuk nemcsak fajonként más és más, de az egyes egyedeknél is évszakonként és életkor szerint változik. Nem csoda, ha még a profiknak is fejtörést okoznak. Virtuóz levegőakrobaták és halászok, némelyek gátlástalan tengeri rablók, sőt egyesek akár ravasz bolti tolvajok is lehetnek.

Orbán Zoltán mesél róluk.

Legalább 20 fajuk él nálunk, és igen sokfélék: méretük, színük. mintázatuk nemcsak fajonként más és más, de az egyes egyedeknél is évszakonként és életkor szerint változik. Nem csoda, ha még a profiknak is fejtörést okoznak. Virtuóz levegőakrobaták és halászok, némelyek gátlástalan tengeri rablók, sőt egyesek akár ravasz bolti tolvajok is lehetnek.

Orbán Zoltán mesél róluk.