Nosztalgia és a változás szeretete a jazz sokszínű világában

Vendégünk: Koncz Kriszta jazzénekes
Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Egy poros citera a nagyapja polcán, amely elindított mindent. Nevét 2017-ben ismerhették meg sokan, amikor jelentkezett a Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató műsorba, ahol ráadásul történelmet írt, ugyanis ő vitte először a citera hangszerét a döntőbe.
Debreczeni-Kis Helga azóta számos országban lépett színpadra Írországtól Kazahsztánon át egészen Ausztráliáig, miközben népzenei versenyeken is rendkívül eredményesen szerepelt, melynek köszönhetően Nívódíjjal és Aranypáva-díjjal is kitüntették. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2022-ben végzett citera/koboz/tekerő/népi hegedű szakon.
A Helka művésznéven ismert zenész és zenetanár mesél nekünk arról, hogyan jutott el az eleinte félénk lány Szentesről a világszínpadig, miképpen járult ehhez hozzá a benne lévő hatalmas nyitottság és a citerával való folyamatos kísérletezés, illetve hogy jelenleg milyen népzenei formációkban láthatja és hallhatja őt a közönség.


Kép forrása: Helka/Facebook (készítette: Ficsor Márton)

Bár a határon túlról és népzenei környezetből érkezett, végül a jazz világában eresztett gyökeret Budapesten, ahol már több éve működteti saját zenekarát, emellett pedig a tanítás is fontos részét képezi az életének.
Koncz Kriszta előadóként és pedagógusként egyaránt a saját művészi hang megtalálását tartja szem előtt, miközben imád elmerülni az emlékekben, amely a Koncz Kriszta Group első, Travel in Time (Utazás az Időben) című lemezét is megihlette.
A Szatmárnémetiben született énekesnő mesél arról, hogyan jutott el a népzenétől a jazz iránti szeretetéig, milyen éveket töltött Kolozsváron a Jazzybirds együttesben, és aztán mi késztette őt arra, hogy Budapesten folytassa jazzének tanulmányait, egyúttal megalakítsa saját, nyolc tagú zenei formációját. Ezen kívül azt is megtudhatjuk tőle, hogyan zajlik nála a dalszerzés folyamata, illetve jazzének-tanárként miket tart legfontosabbnak átadni a diákjainak.


Fotó: Koncz Kriszta/Facebook (készítette: Szakáli Eszter)

Hogyan lesz valakiből selyemfestő? Milyen módon járult hozzá XIV. Lajos „Napkirály” a francia selyem hazánkba kerüléséhez? Milyen különbségek vannak a régi és a mai népviselet között?
Bajkó Bence a magyar-szerb határhoz közel fekvő Nagybaracskán élesztett föl egy különleges mesterséget, amelynek keretében több éve futtatja saját selyemfestői vállalkozását. A Ifjú Mesterremek Díjas népi selyemfestő mélyebb betekintést ad saját kutatói és alkotói tevékenységébe, az azokhoz kapcsolódó kihívásokba, illetve arra is választ ad, mennyire építhető be a selyemfestés a mai öltözködésbe.


Fotó: Bajkó Bence és az általa készített sárközi maszatos selyem öltözetek viselve (forrás: Százszoknyás Ház facebook-oldala)

Mekkora szabadsága lehet egy hivatásos néptáncosnak? Hogyan fonódik össze a néptánc a paraszti kultúrával? Néptáncverseny vagy inkább táncház?
Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Szél Gábor táncművésszel, a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának oszlopos tagjával. A Derecskéről származó, kétszeres Aranysarkantyús és Junior Prima Díjas táncos bővebben mesél eddigi pályájának meghatározó szereplőiről, az általa kutatott Derecskei verbunk történetéről, valamint hogy mennyire és hogyan használja az improvizáció eszközét a néptánc területén.

Ezúttal egy olyan fiatalemberrel ismerkedhetünk meg, aki bár látszólag a háttérben megbújva, de nagyon is fontos szerepet tölt be különböző zenei és filmes projektekben, mindemellett pedig saját szerep- és társasjáték kiadásával és fejlesztésével is foglalkozik.
Réthly Ármin már gimnáziumi éveiben belecsöppent a zeneipar és a filmezés világába, művészi érdeklődése pedig még sokoldalúbbá vált, miután felvették a MOME Média design BA képzésére.
Beszélgetésünkből kiderül, milyen kihívásokat tartogat számára a tanulmányok és a munka összeegyeztetése, milyen érdekes tantárgyai voltak az első egyetemi évében, és pontosan hogyan képzeli el a jövőjét a pályán.


Fotó: Réthly Ármin/Facebook

Énekesként egyedülálló módon képviseli hazánkban a francia sanzonok világát, az elmúlt években pedig a színészet is már szerves részét képezi a mindennapjainak.
Orbán Bori mindkét hivatásában rendre a történelmi múltat élheti meg, a mai világban viszont nehezen találja a helyét. Ebben is segíti őt a hit ereje, amely gyerekkora óta fontos szerepet tölt be az életében.
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező énekes- és színésznő őszintén beszél művészi pályájának megpróbáltatásairól és az ehhez szorosan kapcsolódó Istenkeresésről, de emellett azt is megtudhatjuk, hogyan jutott el a népdaloktól a francia sanzonok iránti rajongásig, milyen hatással volt rá új együttműködése Dóka Attila dalszerzővel, illetve melyek voltak az eddigi legkedvesebb szerepei az Udvari Kamaraszínházban.


Fotó: Karády Katalin szerepében: Orbán Bori (Udvari Kamaraszínház facebook-oldala)

Keszthelyi Gréta ugyan még csak a húszas évei elejét tapossa, máris hatalmas népszerűségre és olvasótáborra tett szert a hazai ifjúsági irodalom berkeiben. Első regénye már 17 éves korában megjelent Vékony jégen címmel, amit az év ifjúsági könyvének választottak 2023-ban, majd tavaly ősszel adták ki „Otthon, svédes otthon” című művét, amely Skandináviába kalandozva mutatja be egy magyar diáklány megpróbáltatásait.
Könyveiben olyan fontos és érzékeny témákra hívja fel a figyelmet, mint az evészavar, a családon belüli erőszak és az iskolai zaklatás, melynek révén nemcsak a fiatalokat, hanem szüleiket is szeretné megszólítani. Nem véletlen, hogy az írói pálya mellett pszichológiát tanul a Grazi Egyetemen.
A mindig mosolygós írónő elárulja, hogyan segített első könyve az anorexia elleni küzdelmében, honnan ered a svéd kultúra és nyelv iránti szeretete, illetve milyen módszerek és tevékenységek révén alkotja meg történeteit.

Fotó: Szekeres Zsombor/MKR