MNG: A vágyott remekmű. Gruber Béla (1936–1963) művészete
Martus Éva: Festett lapátok
Kultúrmorzsák
Szerkesztő: Tóth J. András

A Magyar Nemzeti Galéria a honlapján így ír a fent jelzett címmel látható tárlatáról:
Gruber Béla a 20. századi magyar festészet kiemelkedő, fiatalon elhunyt tehetsége. A tárlat a művész Magyar Nemzeti Galériában őrzött műveinek legjavát – csendéleteket, uszályokat ábrázoló műveket, portrékat és önarcképet – hazai köz- és magángyűjtemények alkotásaival gazdagítva mutatja be.
Gruber Béla a hatvanas években induló festőgeneráció meghatározó alkotója, egyik legnagyobb ígérete volt. Rövid élete során mindössze néhány évet tölthetett festéssel, mégis több, mint ezer művet hagyott hátra. Képei számos közgyűjteményben megtalálhatók, állandó kiállításokon szerepelnek. Gruber Béla újító alkotómódszere nagy hatást gyakorolt kortársaira: alkotásain különböző technikákat vegyített a szénrajztól a kollázson át a pasztellképekig. Formaalkotását a korszakban „konstruktív” jelzővel illették, amely a formák és a kompozíciók reduktív, geometrikus alakzatokra való egyszerűsítését jelentette. Élénk színeket használt, palettájával és ecsetkezelésével félreismerhetetlen stílust teremtett.
A munkásságát bemutató időszaki kiállításon Gruber Ildi, a Gruber Művészeti Alapítvány egyik tagja, az alkotó unokahúga vezet végig.

Július 27-én már hallhattak beszélgetést itt, az Akvarellben Csúri Ákossal a Kőfeszt megálmodójával és főszervezőjével az idén nyolcadik alkalommal megrendezendő Balaton-felvidéki eseménysorozatról. Most egy különleges tavalyi kiállítással szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ezen a héten, augusztus 6-án, csütörtökön kezdődik az idei Kőfeszt, a nyugalom fesztiválja. Martus Éva képzőművész a Zsámbék melletti Tökön vezet képzőművészeti műhelyt, Szőttes a vason címmel mutatták be a műhely alkotóinak festett lapátjait Mindszentkállán a tavalyi Kőfeszt keretében. (A tárlat idén október 24-től ismét látható lesz az Orfűi Malmokban.)
Zsoldos Szilvia riportja.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Fotó: Magyar Nemzeti Galéria, valamint MÉ

Augusztus 8-án immár ötödik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Cigány Dal Napját. Idén hét ország 11 helyszíne vesz részt, és 30 zenekar fellépésére kerül sor itthon és külföldön a Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat szervezésében.
A világ legnagyobb egynapos fesztiválja a sokszínűséget ünnepli legendás cigány és nem cigány művészek részvételével, ingyenes koncertekkel. Rostás Mihállyal, a rendezvény ötletgazdájával és művészeti vezetőjével Csuth Judit készített interjút.

A „Vv, mint Veszedelmes viszonyok” már a címével is felkelti az ember kíváncsiságát. Nem véletlenül: a történet filmen és színpadon is hatalmas sikert aratott. De vajon mi ragadta meg az alkotókat ebben a klasszikus levélregényben, és mitől lesz más a mostani kétszereplős előadás, mint az eddigi színpadi vagy filmes feldolgozások?
Ezekre és még sok más izgalmas kérdésre keresi a választ Kovács Éva Rebecca, aki a Barabás Villában augusztus 9-én látható produkció két főszereplőjével, Láng Annamáriával és Szabados Mihállyal beszélget.

Strobl Alajos a magyar szobrászat meghatározó alakja volt. Nevéhez olyan ikonikus alkotások fűződnek, mint a budavári Szent István-lovasszobor, a Mátyás-kút vagy a Magyar Nemzeti Múzeum előtti Arany János-emlékmű.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem az „epreskerti várúrként” emlegetett szobrászművész gazdag életművét mutatja be, olyan műveket is a nagyközönség elé tárva, amelyek több mint száz évig rejtőzködtek, és akadnak olyan alkotások is, amelyeket csak a közelmúlt kutatásai során sikerült Strobl munkáiként azonosítani.
Hogy mi hívta életre a nagyszabású kiállítást, és miért kapta „A halhatatlanság forrása” címet, először ezekről kérdezte Szentimrei Kristóf Borovi Dániel művészettörténészt, a tárlat egyik kurátorát.


Zenei szerkesztő: Varga Ramona

Kiskőrösön járunk a Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeumban.
A sorstalanság megélése a Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállításán.
Egy gyár anatómiája. Az óbudai hajógyárunk története az Óbudai Múzeumban.
Az elmúlt hét legérdekesebb kulturális műsoraiból válogatunk.

Július 24-én hivatalosan is kezdetét vette a 35. Művészetek Völgye. Egészen augusztus 2-ig ismét Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend ad otthont az ország legnagyobb összművészeti fesztiváljának. Több mint 4200 program, közel 3000 fellépő és 40 helyszín várja a látogatókat.
Taliándörögdön idén először nyitotta meg kapuit a Csipkebokor Katolikus Udvar, amellyel olyan nyitott találkozóhelyet szeretnének létrehozni, ahol a hit, a művészet, a közösség és az őszinte párbeszéd egyszerre kap teret. Karcagi Ágnes és Páli Ádám projektfelelősökkel, valamint Zita nővérrel és Judit nővérrel a Művészetek Völgye első napján a helyszínen, a taliándörögdi katolikus templom árnyékában Fülöp Tamás beszélgetett.

A Debreceni Nagyerdő szívében 2026. augusztus 6. és 8. között újra a kiváló boroké, a jazz dallamaié és a felejthetetlen nyáresti hangulaté a főszerep. A több évtizedes hagyománnyal rendelkező Debreceni Bor- és Jazznapokon hazánk legjobb borászatai, borkóstolók, mesterkurzusok és színvonalas jazzkoncertek várják a látogatókat a város egyik legszebb helyszínén. A fesztivál szellemiségéről és az idei programokról Polgár Majával, a szervező Főnix Rendezvényszervező Kft. programigazgatójával, valamint Kozák Viktorral, a rendezvény jazz szakmai felelősével beszélgettünk.

Az Operettszínház szezonkezdő premierje egy ősbemutató lesz, Szomor György „Mindig itt leszünk” című rockmusicalje, amelyet a mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából mutat be a zenés teátrum szeptember 11-én. Szomor György az előadás zeneszerzője és szövegírója korábbi adásunkban már elmondta, hogy a történelmi sorsfordulót hús-vér karakterek drámáján keresztül eleveníti meg, így a darab a mai néző számára is mélyen átélhető lehet. A produkcióban II. Lajos királyt Tassonyi Balázs játssza, akit Ungvári Judit kérdezett.

Zenei szerkesztő: Szabó Ágnes

Fotó: Kriza Márton

A Petőfi Sándor Szülőház és Emlékmúzeum kivételes környezetben várja a mai látogatókat. Bár nagy költőnk szülőháza eredeti formájában maradt fenn, a nádtetős ház környéke az évszázadok során modern épületekkel teli központ lett, Kiskőrös fő tere. Filus Erikával, a múzeum vezetőjével, Tóth Zsófia beszélgetett az állandó kiállításról, az Emlékházban található – díjat is nyert – modern tárlatról, és erről a kivételes környezetről is.

Sorstalanság – alakzatok a címe a Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállításának. A tárlaton a sorstalanság fogalmának mibenlétét, annak 20. századi megélését, különféle változatait mutatják be. Teszik mindezt hat magyar író és egy folyóirat – Szerb Antal, Márai Sándor, Kertész Imre, Bodor Ádám, Faludy György, Agota Kristof és a párizsi Magyar Műhely – megidézésével. A kiállítás projektfelelősével, Kodolányi Judittal, lépett be a szövegek közé Fazekas Gyöngyvér.

A tapolcai belvárosban, a Malom-tó közvetlen szomszédságában áll a Marton László Emlékmúzeum. A Tapolcán 1925-ben született Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek körülbelül 180 köztéri alkotása található országszerte, ebből Budapesten legalább negyven, de világszerte is megcsodálható számos alkotása. Marton László a XX. századi magyar szobrászat egyik legjelentősebb alkotója volt, özvegyével, Marton Lászlóné Mariann-nal az ennek tanúbizonyságot adó gyűjteményt járjuk be.


Ebben az évben egyházunknak talán a legnagyobb büszkesége lehet a saját szűkös költségvetéséből pompásan megújított esztergomi Keresztény Múzeuma.
Az egykor vatikáni mintára létrehozott egyházi gyűjtemény megújult tereiről annak átadásakor szóltunk – ez a július 7-i Akvarell műsorunk is természetesen visszahallgatható –, de hazánk egyik legjelentősebb, nem fővárosi gyűjteményéről, illetve az abból létrehozott új állandó kiállításáról egy kéthetente jelentkező kis sorozatban bővebben is beszámolunk.
Mai műsorunkban az intézmény első termét mutatja be Kontsek Ildikó művészettörténész, igazgató Szerdahelyi Csongor riportsorozatában.

Műsorunk végén Kultúrmorzsák rovatunkkal, s benne a közeljövő programkinálatával jelentkezünk.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Fotó: MKR/TJA

„Egy gyár anatómiája. Az óbudai hajógyárunk története” címmel látható az első önálló kiállítás, amely az Óbudai Hajógyárról szól, és aminek apropóját a gyár alapításának 190. évfordulója adta. Az Óbudai Múzeum, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös kiállításának célja, hogy ne csupán a gyár történetét mutassa be, hanem az ott dolgozó embereket is.
A közelmúltban kiegészítő tárlata is nyílt „A gyár mint látványosság” címmel, amelynek kurátora Zalka Hanna Barbara volt. Először azonban Horváth Pétert, az Óbudai Múzeum történész-muzeológusát kérdezte a hajógyár múltját bemutató kiállításról Zsoldos Szilvia.

A Határtalan Hangok Közhasznú Alapítvány még 2019-ben rendezte az első Kőfesztet, hogy létrehozzon egy csendes, nyugodt, beszélgetős, minőségi, valóban összművészeti fesztivált, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy Kővágóörs és vele az egész Káli-medence visszakerüljön a kulturális térképre, valamint idővel a magyar folklór központjává váljon.
Azóta a Kőfesztnek ugyanúgy részei a könnyű-, komoly- és népzenei koncertek, mint a képzőművészeti kiállítások, irodalmi estek, kerekasztal-beszélgetések, kézműves foglalkozások, gyerekelőadások és az éjszakába nyúló táncházak. Csúri Ákossal, a Kőfeszt megálmodójával és főszervezőjével Fülöp Tamás készített interjút.
A „VIII. Kőfeszt – A nyugalom fesztiválja” augusztus 6. és 9. között várja a látogatókat, melynek részletes programja megtalálható a kofeszt.hu oldalon.

A Centrál Színház idén két amerikai géniusz, a párkapcsolati nehézségek komikumára épülő darabját viszi nyárra a Szigliget Várudvarba, Puskás Tamás rendezésében. A budapesti őszi premier előtt, augusztus 8-án mutatják be Neil Simon Furcsa pár című Tony-díjas klasszikusát Alföldi Róbert és Stohl András főszereplésével, augusztus 17. és 22. között pedig Woody Allen legújabb vígjátéka, a Tiszta őrület lesz műsoron. Hogy milyen érdekességeket tartogat a két humorral teli, ám egyaránt tanulságos előadás, erről is beszélt Puskás Tamás, a Centrál Színház igazgatója Szentimrei Kristófnak.


Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Fotók: az Óbudai Hajógyár történetét bemutató kiállításról

Válogatás az elmúlt egy hét kulturális műsoraiból.

Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár és az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum közös gondozásában jelent meg A Pulszky család levelezése, 1867–1911. A monumentális online kötet Viskolcz Noémi sajtó alá rendezésében és jegyzeteivel érhető el, amely több mint fél évszázadnyi családi és történelmi párbeszédet tár az olvasók elé. Az 538 oldalas kiadvány nem csupán egy szűk körnek szóló tudományos munka, hanem közérthető, alaposan feldolgozott bepillantás a múlt századforduló mindennapjaiba. A kötet alapját az az 1867 és 1911 között keletkezett 331 darab levél adja, amelyet Pulszky Ferenc, valamint gyermekei – Ágost, Károly, Polyxéna és Garibaldi – váltottak egymással. A levelezés darabjai a 20. század első harmadában kerültek a nemzet könyvtárába, ahol ma az MNMKK OSZK őrzi őket. Bár a kiadásra kerülő forrásanyag nem teljes, így is páratlan értékű.

A Déri Múzeum és a Békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum 2026. június 18. és 2026. szeptember 15. között különleges Munkácsy kiállítást rendez. A Miska és Cécile, avagy amit Munkácsy Mihály házasságáról érdemes tudni című kiállítás a festő és Marie Anne Cécile Papier házasságának fejezeteibe enged betekintést első düsseldorfi találkozásukkal nyitva közös történetüket. A műtárgyanyagot elsősorban a békéscsabai múzeumban őrzött kollekció alkotja, de más gyűjteményekből is érkeznek festmények. A tárlat néhány, a festő világhírét megalapozó, Krisztus-trilógiához kapcsolódó művet is bemutat. Az alkotó élete és művészete mindig szolgál megemlékezésre méltó évfordulóval, különösen egy olyan intézmény életében, ahol világhírre szert tett műveit őrzik. Idén éppen 130 éve annak, hogy a festő befejezte és első alkalommal kiállította Magyarországon az Ecce homo című alkotását.

Sopronbánfalván a Malmárium Galériában láthatóak Nagy László magángyűjteményének legszebb darabjai, amelyek a 20. század második felének legkiválóbb magyar grafikusművészeit vonultatják fel. A kiállítás a magyar grafika aranykorába enged betekintést, miközben egy több mint hat évtizede tartó barátság történetét is elmeséli.

Zenei szerkesztő: Varga Ramona

A Magyar Képzőművészeti Egyetem frissen végzett hallgatóinak legkiemelkedőbb diplomamunkáiból nyílt kiállítás a Hungarian Art & Business, azaz a HAB művészeti központban Budapesten. A július 10-től látható Best of diploma című tárlat bepillantást nyújt a következő művészgeneráció gondolkodásmódjába, és azokba a kérdésekbe, amelyek ma leginkább foglalkoztatják a pályakezdő alkotókat. A kiállítás nyolc tanszékről érkező 46 alkotó több mint 30 munkáját mutatja be a HAB és az egyetem együttműködésében. A tárlaton Tóth Zsófia beszélgetett a HAB művészeti igazgatójával, Olajos Annával, majd a kurátorral, Uszkay Teklával.

Mit mesélnek a harangok évgyűrűi? Megtudjuk Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, fotográfus Műcsarnokbeli tárlatán. Képein ugyanis a harangok évszázados kopásait, fénytöréseit, patináit örökítette meg Kárpát-medence-szerte. Ahogy a kiállítás kurátora, Szegő György fogalmazott: „Berecz megtalálta a harangokba rejtett időt, de ihletett látomássá is formált azt”. A Nemzet Művésze díjjal kitüntetett Berecz Andrást Zsoldos Szilvia kérte mikrofon elé Harangok évgyűrűi című fotókiállításának sajtóbejárásakor.
(képek forrása: Zsoldos Szilvia)

A Magyar Nemzeti Galéria a honlapján így ír a fent jelzett címmel látható tárlatáról:
Gruber Béla a 20. századi magyar festészet kiemelkedő, fiatalon elhunyt tehetsége. A tárlat a művész Magyar Nemzeti Galériában őrzött műveinek legjavát – csendéleteket, uszályokat ábrázoló műveket, portrékat és önarcképet – hazai köz- és magángyűjtemények alkotásaival gazdagítva mutatja be.
Gruber Béla a hatvanas években induló festőgeneráció meghatározó alkotója, egyik legnagyobb ígérete volt. Rövid élete során mindössze néhány évet tölthetett festéssel, mégis több, mint ezer művet hagyott hátra. Képei számos közgyűjteményben megtalálhatók, állandó kiállításokon szerepelnek. Gruber Béla újító alkotómódszere nagy hatást gyakorolt kortársaira: alkotásain különböző technikákat vegyített a szénrajztól a kollázson át a pasztellképekig. Formaalkotását a korszakban „konstruktív” jelzővel illették, amely a formák és a kompozíciók reduktív, geometrikus alakzatokra való egyszerűsítését jelentette. Élénk színeket használt, palettájával és ecsetkezelésével félreismerhetetlen stílust teremtett.
A munkásságát bemutató időszaki kiállításon Gruber Ildi, a Gruber Művészeti Alapítvány egyik tagja, az alkotó unokahúga vezet végig.

Július 27-én már hallhattak beszélgetést itt, az Akvarellben Csúri Ákossal a Kőfeszt megálmodójával és főszervezőjével az idén nyolcadik alkalommal megrendezendő Balaton-felvidéki eseménysorozatról. Most egy különleges tavalyi kiállítással szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ezen a héten, augusztus 6-án, csütörtökön kezdődik az idei Kőfeszt, a nyugalom fesztiválja. Martus Éva képzőművész a Zsámbék melletti Tökön vezet képzőművészeti műhelyt, Szőttes a vason címmel mutatták be a műhely alkotóinak festett lapátjait Mindszentkállán a tavalyi Kőfeszt keretében. (A tárlat idén október 24-től ismét látható lesz az Orfűi Malmokban.)
Zsoldos Szilvia riportja.

Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Fotó: Magyar Nemzeti Galéria, valamint MÉ

Az útépítés történetét élményszerűen mutatja be a kiskőrösi Úttörténeti Múzeum állandó kiállítása, mely zárt és szabadtéri környezetbe is várja a látogatókat. Az intézmény elődje vándorkiállításként működött, majd szakgyűjtemennyé vált, később pedig megkapta a mai múzeumi kereteket. Turán István múzeumvezetővel Tóth Zsófia beszélget.

2026-ban jubilál az Ars Sacra Fesztivál – a szakrális művészet ünnepe, amely immár huszadik alkalommal hívja közös élményre a művészet, a hit és a közösség iránt nyitott embereket. A fesztivál programjai az európai kultúra mélyén nyugvó reményt kívánják megmutatni. A szakrális művészet sokféle formája segít közelebb kerülni az örök értékekhez. Az Ars Sacra Fesztivál nemcsak visszatekint az elmúlt két évtized gazdag örökségére, hanem új kezdetet is ígér; a művészeten keresztül a közösségekben egyre szélesebb körben ismerhetjük fel azt a reményt, amely nem csal meg. Kolek Ildikóval, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi tagjával erről is beszélget Fazekas Gyöngyvér.

Az útépítés történetét élményszerűen mutatja be a kiskőrösi Úttörténeti Múzeum állandó kiállítása, mely zárt és szabadtéri környezetbe is várja a látogatókat. Az intézmény elődje vándorkiállításként működött, majd szakgyűjtemennyé vált, később pedig megkapta a mai múzeumi kereteket. Turán István múzeumvezetővel Tóth Zsófia beszélget.

2026-ban jubilál az Ars Sacra Fesztivál – a szakrális művészet ünnepe, amely immár huszadik alkalommal hívja közös élményre a művészet, a hit és a közösség iránt nyitott embereket. A fesztivál programjai az európai kultúra mélyén nyugvó reményt kívánják megmutatni. A szakrális művészet sokféle formája segít közelebb kerülni az örök értékekhez. Az Ars Sacra Fesztivál nemcsak visszatekint az elmúlt két évtized gazdag örökségére, hanem új kezdetet is ígér; a művészeten keresztül a közösségekben egyre szélesebb körben ismerhetjük fel azt a reményt, amely nem csal meg. Kolek Ildikóval, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi tagjával erről is beszélget Fazekas Gyöngyvér.