Káptalantótiban, a Liliomkert piacon jártunk, ahol kistermelőkkel beszélgettünk
Szerkesztő: Zsoldos Szilvia

Együtt élnek a természettel, szorgalmas, küzdelmes, tisztelet érdemlő munkájukkal egészséges élelmiszereket állítanak elő. Közös bennük, hogy kreativitásuk határtalan, így semmit sem dobnak ki, mindent feldolgoznak. Kitartásukat vevőik hálálják meg. Nyáron a Káli-medence szívében, Káptalantótiban, a Liliomkert piacon jártunk.

Tusjak Tamást, a Kolbász kamra tulajdonosát, Horváthné Pallós Máriát, Mankát és férjét Horváth László Laci betyárt, valamint a Cserszegtomaji finomságok készítőjét Merics Évát kérdeztük. A piac egész évben várja a vásárlókat vasárnaponként 8 és 14 óra között.

A zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter

Fotók: MKR/zssz

Zene és gasztronómia? Ugye, hogy nincsenek is egymástól olyan távol? Miért hagyja ott valaki a kitanult szakmáját, hogy aztán teljesen más keretek között, tulajdonképpen ugyanazt folytassa, de mégis valami egészen mást? Mitől lesz valami régi, pontosabban hagyományos, ha épp újítunk? Milyen a jó kolbász, ha sütésre termett? Nagy György András beszélgetőtársa Ozsvárt Gábor.
Kép: Ozsvárt-féle grillkolbász (Csíki Sándor fotója)

Idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját az Etyeki Kúria, ami most már tradicionális, palackban erjesztett pezsgőkkel is büszkélkedhet. Mérész Sándor főborásszal a pár éve megépült, új borászati épületben beszélgetünk a birtok kötelékében eltöltött éveiről, a fejlesztésekről, változásokról, a pezsgők reneszánszáról, és természetesen a múltidézés sem maradhat el...

Első állomásunk Nagykanizsa, ahol Jakabfi Dávid cukrászmester nap mint nap bizonyítja, hogy a cukrászat több, mint receptek pontos követése. Egyszerre mesterség, művészet, hagyomány és folyamatos megújulás. Egy jól elkészített sütemény vagy fagylalt nemcsak az ízlelőbimbóinkat, hanem az emlékeinket is megszólítja.
Ezért szenvedélyesen őrzi és formálja a magyar cukrászat értékeit, miközben ezrek arcára csal mosolyt a közösségi médiában humoros videóival. Hogy hogyan lett a sütésből hivatás, mitől lesz igazán jó egy desszert, milyen a tökéletes fagylalt, és vajon a követők kedvence, a "Mama", vagy inkább ő készíti-e a finomabb süteményeket, arról Tóth Kata beszélgetett Jakabfi Dávid cukrászmesterrel, oktatóval.

Itt a nyár, és vele együtt a hazai termesztésű zöldségek és gyümölcsök szezonja. Mennyi munka és mennyi szeretet van az élelmiszerek előállításában? Hogyan él a tanyán egy hazai kistermelő család? Érezzük-e a gondoskodást az asztalunkra kerülő ételekben? Kézi Katát, a kelet-magyarországi Major-Ka tanya termelőjét, édesanyát, Gyarmati Eszter kérdezte.

A zenei szerkesztő Máry Szabó Eszter

Fotók: Majork-Ka, Jakabfi Dávid - FB

Úgy tartja, hogy hagyományos magyar ételeket csak hazai alapanyagokból lehet készíteni, hiszen például a kaliforniai paprika nagyon szép, de lecsónak nem használható. Szerinte a vendéglátás nem eléggé fedezte fel azokat a lehetőségeket, amelyeket páratlanul gazdag leves- és főzelékkínálatunk nyújt.Több évtizedes tapasztalatait a gyakorlatban szerezte és kamatoztatta. Regős Péter a családnevét viselő vendéglő (képünkön - a forrás az étterem közösségi honlapja) tulajdonosként sem ül a babérokon (nem mellesleg ez utóbbi ételbe való). Ma is aktív legfeljebb kicsit másként, mint régen. Nagy György András a beszélgetőtárs.

Milyen jelentősége volt a vadászatnak a második világháború után? Sport, urizálás vagy politikai szempontok miatt maradt meg az úri hobbi? Mit evett Tito és felesége egy telki vadászat után1964-ben? És mi hogyan készítsünk ízletes vadpörköltet?

Az idén 20 éves Bestillo Pálinkaház cégvezető-tulajdonosával, Czakó Mónikával beszélgettünk a boldogkőváraljai pálinkafőzde születéséről, tervekről, értékteremtésről és a Gönci barack jelentőségéről...

-----
fotó: Bestillo Pálinkaház / Miklóska Zoltán

Nemrég értek véget az idei cserkésztáborok. De vajon mit ettek a csapatok tagjai az erdőben? És hogyan készült az étel majdnem két héten át a táborban? Szeretnek-e mosogatni a gyerekek? A 148-as Nagyboldogasszony cserkészcsapathoz vasárnap, a szülői napon látogattuk el. A riportban megszólalnak a szülők, a cserkészgyerekek és Radics Máté konyhafőnök.
A zenei szerkesztő Szabó Ágnes.

Fotó: MKR/ZSSZ

Maguk a szervezők is eljátszanak a fogalmakkal, hogy divatos – egészséges, ősi hagyomány – modern tudomány. Szóval, hogy a konyhában ott van a hosszú élet titka, ami valójában nem is rejtőzködik annyira, hiszen valójában nagyon sokan ismerik a savanyítást, vagy a kovászt stb. Azzal a céllal, hogy ez a tudás még szélesebb körben elterjedjen „Fermentálj a hosszú életért!” címmel országos receptversenyt indít évről-évre a Kor Kontroll Társaság, más szervezetekkel karöltve. B. Király Györgyi író, újságíró – a mozgalom lelke – volt Nagy György András vendége.
Képünkön a tavalyi győztes: Rétes kovászolt lilakáposztával

Szakács, cukrász, masszőr, jógaoktató, anya és nagymama - így mutatkozik be az eszteregnyei Fodor Éva. A látványos és finom sütemények, torták mellett a gyerekkori sütések főzések emlékeiről, Mura-menti rétesről, hagyományról is beszélgettünk.

Szakács, cukrász, masszőr, jógaoktató, anya és nagymama - így mutatkozik be az eszteregnyei Fodor Éva. A látványos és finom sütemények, torták mellett a gyerekkori sütések főzések emlékeiről, Mura-menti rétesről, hagyományról is beszélgettünk.