Hogyan szól bele az MI a politikába és a geopolitikába?
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Vendégem: Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus

A robotika három törvénye:
Első törvény: A robot nem okozhat kárt emberben, és nem hagyhatja, hogy ember kárt szenvedjen.
Második törvény: A robot engedelmeskedni köteles az emberi utasításoknak, kivéve, ha azok az első törvénybe ütköznek.
Harmadik törvény: A robot köteles megvédeni önmagát, kivéve, ha ez az első vagy második törvényt sérti.
(Isaac Asimov)

Szörényi László irodalomtörténész, professor emeritus, az Ünnepi Könyvhéten, a Vörösmarty téren dedikálta legújabb, Delfinárium- Filológiai groteszkek című könyvét. A kötetben a professzor úr 1973-tól keletkezett írásait olvashatjuk a mindig valamilyen okból, de működő cenzúráról.
Hogy mit is jelent a delfinizálás, a delfinológia kifejezés a szövegcsonkításra vonatkozóan, és miért kezdte el kutatni ennek történetét, jellemző példáit Szörényi tanár úr, erről beszélgettünk az Ünnepi Könyvhét eseményeit követően.
(fotó: a szerk.)

A magyarság eredete, régészeti kutatások. Türk Attila régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanárával beszélgetünk.

Hogyan befolyásolja a politikát és milyen szerepe van geopolitikai hatalmi harcokban? És milyen lehetőségei, feladatai vannak Magyarországnak, ha nem akar lemaradni?

1. Gernot Blümel korábbi osztrák pénzügyminiszter ma egy mesterséges intelligenciával foglalkozó technológiai nemzetközi cég vezetője. A napokban az MCC Magyar-Német Intézet meghívására előadást tartott a témában Budapesten. Arról kérdeztük: hogyan hat az MI a politikára, feleslegessé válnak-e a politikusok, és miért adhat új lendületet az MI az Egyházaknak?

2. Siklósi Péter biztonság- és védelempolitikai szakembert, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elmondja, hogyan használja a hadászat a mesterséges intelligenciát, milyen energetikai kockázatokat rejt, és mit tegyen Magyarország, ha nem akar lemaradni.

A Máltai Tanulmányok, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának Határhelyzetek etikája - Gondolatok traumáról, reményről és együttélésről című, legújabb lapszámát június 29-én mutatták be Budapesten, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat székházában. A kerekasztal-beszélgetésben részt vett Kovács Éva, a lapban megjelent A közösségi elköteleződés születése című tanulmány egyik szerzője, aki a lapbemutatót követően interjút adott műsorunknak.
Kovács Évát, a Károli Gáspár Református Egyetem most végzett szociológia mesterszakos hallgatóját, a Corvinus Egyetem PHD hallgatóját, az önkéntesség motivációiról, a kutatás céljáról, módszereiről és legfontosabb eredményeiről kérdeztem.
(fotók: https://www.maltai.hu és Magyar Katolikus Rádió, Polcz Péter)

Az ejtőernyős sport viszonylag fiatal, azonban a technika kialakulását követve mégis nagy múltra visszatekintő története van. Márk Zoltán és Csanádi Zsolt ejtőernyősökkel beszélgetünk múltról, jelenről.

Készen állnak a kor kihívásaira?
Vagy a kor kihívásaira soha nem állt készen egyetlen generáció sem?
De aztán valahogy megoldották?
Generációk.
"Tudományos felosztás":
-Veteránok (Silent Generation): 1928 – 1945 között születtek.
-Baby Boom generáció: 1946 – 1964 között születtek.
-X generáció: 1965 – 1980 között születtek.
-Y generáció (Millennials / Ezredfordulósok): 1981 – 1996 között születtek.
-Z generáció: 1997 – 2012 között születtek.
-Alfa generáció: 2013 – 2024 között születtek.

Miért nem azt mondjuk, hogy huszonévesek, vagy harmincasok?
Rejtély. De kellően tudományos?
Vendégem Hal Melinda klinikai szakpszichológus.

Ha sokan akarnának békét, akkor már befejeződött volna a háború?
Ki mit nyer, ki mit veszít az elhúzódó háborúval?
Vendégem Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Halmos Monika fitoterapeuta, aranydiplomás gasztronómus, az ehető virágok szakértője, több évtizede segíti írásaival, könyveivel, előadásaival a gyógynövények, az ehető virágok és vadnövények megismerését, valamint azok gasztronómiai felhasználását. A mányi Szent Ferenc Tanyaóvoda és Kertműhelyben tartott előadását követően interjút adott műsorunknak a természetközeli nevelés jótékony hatásairól, jelentőségéről. Mai műsorunk folytatjuk a múlt heti Kerengőben elhangzott beszélgetésünket. Halmos Monika ezúttal betekintést nyújt az erdőn, mezőn, kiskertekben található virágkonyha megismerésébe, felhasználásába, és elárulja azt is, mit tehetünk a nyári vakáció idején gyermekeink és unokáink környezettudatos nevelése érdekében.
(fotók: https://www.szftanyaovi.hu és Magyar Katolikus Rádió, Polcz Péter)

ECLECTIQ névvel indult el az új építészeti magazin. Melynek célja célja, hogy élénkítse és színesítse az építészeti párbeszédet, Meszlény Zita főszerkesztővel beszélgetünk.

Vendégem: Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus

A robotika három törvénye:
Első törvény: A robot nem okozhat kárt emberben, és nem hagyhatja, hogy ember kárt szenvedjen.
Második törvény: A robot engedelmeskedni köteles az emberi utasításoknak, kivéve, ha azok az első törvénybe ütköznek.
Harmadik törvény: A robot köteles megvédeni önmagát, kivéve, ha ez az első vagy második törvényt sérti.
(Isaac Asimov)

Vendégem: Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus

A robotika három törvénye:
Első törvény: A robot nem okozhat kárt emberben, és nem hagyhatja, hogy ember kárt szenvedjen.
Második törvény: A robot engedelmeskedni köteles az emberi utasításoknak, kivéve, ha azok az első törvénybe ütköznek.
Harmadik törvény: A robot köteles megvédeni önmagát, kivéve, ha ez az első vagy második törvényt sérti.
(Isaac Asimov)

Vendégem: Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus

A robotika három törvénye:
Első törvény: A robot nem okozhat kárt emberben, és nem hagyhatja, hogy ember kárt szenvedjen.
Második törvény: A robot engedelmeskedni köteles az emberi utasításoknak, kivéve, ha azok az első törvénybe ütköznek.
Harmadik törvény: A robot köteles megvédeni önmagát, kivéve, ha ez az első vagy második törvényt sérti.
(Isaac Asimov)

A magyar sportdiplomácia mintegy 150 éves múltra tekint vissza. Ez az időtartam négy korszakra osztható fel. A szakaszok jellegzetessége, hogy a magyar sportdiplomáciai érdekek elsődlegesen más nagyhatalmak céljai mellett hol gyengébben, hol pedig erősebben mutatkoztak meg. Huber Szebasztián politikai elemzővel beszélgetünk.

„Sok minden dől el fehér asztal mellett” – szokták mondani. De miért is olyan fontos a diplomáciában a gasztronómia?
Mit gondolunk a törökökről, és milyenek valójában? Mit gondolnak ők mirólunk, magyarokról?

Vendégünk Tóth Ági kulturális diplomata, a török kultúra és gasztronómia szakértője, a Nar-Gourmet alapítója, aki dolgozott a Külügyminisztériumnak, a Budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézetben és nemrégiben egy évet töltött az Isztambuli Magyar Kulturális Központ programszervezőjeként, ahol a magyar konyha népszerűsítésével, és a magyar-török gasztro- kapcsolatok fejlesztésével foglalkozott.

(Fotó: Instagram)