Fattyúszerkő (Chlidonias hybrida)
Szerkesztő: Pozsgai Nóra

Dr. Csörgő Tibor biológust, egyetemi oktatót, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnökét kérdezzük.

ÍHa láttak már aranyosat... Mint egy pluss játékbagoly. Alig 10 dkg az egész, nem is tud egy egész egeret lenyelni - inkább rovarokra vadászik. Ha füttyögünk neki, válaszol, gyümölcsösökben, laza fás területeken - akár kertvárosban is - találkozhatunk vele.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mesél róla.

(Fotók: Pozsgai Nóra)

Dr. Csörgő Tibor biológust, egyetemi oktatót, az Ócsai Madárvárta Egyesület elnökét kérdezzük.

Vártáról vadászva kapja el a legyet és más repülő rovarokat. Májusban jön, szeptemberben pedig már itt is hagy minket. Ha ersőszélen lakunk, és jó, rovarbarát -- nem agyongondozott -- kertünk van, akár még a kint felejtett virágkaspóba is belefészkelhet.
Az is előfordul, hogy a szobor kezét találja alkalmasnak... (fotó: ornithomedia.com).
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

Hogy hogyan kerül hazai madárfajokat bemutató sorozatunkba? Nos, nem is olyan régen még állandó fészkelő volt Magyarországon. Ritka vendégként ugyan, de manapság is elő-előfordul nálunk, 2010-ben például a Parlament előtt röpködött...

(Fotó: eBird)

Kecses hófehér szárnyával, csapongó, elegáns repülésével tündérszerű jelenség. De miért "fattyú"? Szikes tavakon, mocsarakban, holtágakban láthatjuk április-májustól szeptember közepe-végéig.
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

A hím függőcinege a fészeképítés nagymestere, bár ezzel nem mindig ért egyet a tojó, aki ilyenkor nem túl kíméletesen nyilvánít véleményt.
Halmos Gergővel, az MME igazgatójával beszélgettünk.

(Fotók: Wikipédia)

Pipaszáron rohangáló kis gombóc - szikes tavaink környékén, legelőkön élő, talajon, akár patanyomban fészkelő ritka partimadarunk. A világállománya köszöni, jól van, nálunk az élőhelyek kiszáradása és a szőrmés ragadozók miatt nagyon veszélyeztetett.
Érdekes, nem mindennapi családi szikásai vannak...
Halmos Gergő, az MME igazgatója mutatja be.

Jópofán fel-alá rohangál, szinte minden sűrű nádasban előfordul, mégis alig látjuk: jelenlétét legtöbbször csak malacvisítás-szerű hangja árulja el.
A 2023-ban készült adásunkban Orbán Zoltán, az MME akkori szóvivője mesél róla.

(Fotó:MME)

Sirályok, vonulásban lévő gólyák százai, ezrei keresik a jobb megélhetést ezeken a számunkra szörnyű, madárszemmel azonban kiváló, táplálékban gazdag helyeken. Ez is az ember hatása a természetre. Messzemenő következményei vannak: akár a madarak évezredes vonulási szokásait is megváltoztatja...

Erről a furcsának tűnő, ám gyakori jelenségről beszélgetünk Csörgő Tibor biológussal, az Ócsai Madárvárta elnökével.

(Fotó: AFP)

Színjátszó, irizáló tollát nem pigment, hanem a fénytörés okozza. Hatalmas felhőrajainak mozgása művészeket és tudósokat is megihletett, hangutánzó képessége pedig egészen fenomenális: a sárgarigótól a Kis éji zenéig mindent tud, még a kutyára is a gazdi hangján ripakodik rá. Több ezres csapatainak mozgását képzőművészek és tudósok tanulmányozzák.
Orbán Zoltán mesél róla.

Roppant mókás, amikor rejtőzik - már ha észrevesszük. Csőrét égnek tartva függőlegesen áll, mint a nádszálak, közben szemével minket fixíroz. Orbán Zoltán sok érdekes, kedves dolgot mesél róla, és még a bölömbikául is megszólal.