Elhallgatott embermentők a vészkorszakban
Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa

dr. Hantó Zsuzsa és Bácsfainé dr. Hévízi Józsa beszél a vészkorszakbeli embermentés szégyenletesen elhallgatott tényeiről.

Pfeiffer Ede 20 éves volt és '56-os, amikor el kellett hagyja hazáját. Frissen, ahogy volt, nekilátott és megírta a gyermekkora történetét, azon brutális valóságában, ám mégis könnyed tollal, sok humorral (is) fűszerezve. Egyszeriben világhírű lett, rengeteg nyelvre fordították, szárnyra kapott vele hazája jó hírneve és a kommunizmus pokoli embertelensége, gyalázata.

97 éves korában elhunyt Csernus Mariann, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja.
Mai műsorunkban rá emlékezünk, felidézve egy vele készült beszélgetést.
2022 karácsonyán Csernus Mariann-nal a budapesti Bethlen Téri Színházban a Vizsolyi Biblia 2.0 című önálló estje után beszélgetett a szerkesztő, Kövesdy Zsuzsa.

A HOLNAP KIADÓ szenzációs új sorozatának megjelent a második kötete, amely különféle művészeti ágak kiemelkedő értékű műremekeinek titkait kutatja. A szerkesztő Horváth Hilda mutatja be a kötet néhány szerzőjét és írásaik tárgyát, a műremeket.

Folytatjuk a beszélgetést arról a témáról, amely a demográfia szakértői szerint a legfontosabb az ország sorsa szempontjából. Vendégem tehát ismét a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának elnöke: dr. Benda József.Múltkor ott hagytuk abba a beszélgetést, hogy elnök úr, Benda József örömmel üdvözölte a Szociális és Családügyi Minisztérium létrehozását. Hozzátette azonban, hogy a minisztérium csak akkor tud majd eredményt felmutatni a népszaporulat ügyében, ha egy olyan kiemelt miniszterelnökségi projekt indul el, amelyik felhatalmaztatik arra, hogy egyeztessen a gazdasági, építésügyi és a többi minisztériummal, mert ezt együtt kell, csak együtt lehet megoldani.

Vendégünk dr. Benda József a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának elnöke, aki bevilágítja a magyar demográfiai változások drámai állapotát.

Borsi, a csodálatosan felújított és berendezett Rákóczi Várkastély igazgatója: Diószegi László mesél sokféle, országépítő hivatásáról.

A Trianoni Szemle elköszönő különszámában jelent meg Vári Fábián László
"A vétek neve - Trianon" című, a lap szerkesztőit: Szidiropulosz Archimédeszt, feleségét Kolczonay Katalint és csapatukat méltató és egyben búcsúztató írása. Ezt olvasom benne. "A Trianon- téma száz éve fáj minden magyarnak, de csak az elmúlt másfél évtizedben került vissza igazán a nemzeti emlékezetbe."
MIndannyiunk kötelessége az emlékezet életben tartása, ezt teszi és ebben segít Kollár Árpád fájdalmas, szívettépő verse, a maga végsőkig lecsupaszított formájában.