Dokumentumfilm örökíti meg a legendás zeneszerző, Ennio Morricone életét.
Szerkesztő: Gőbel Ágoston

A PRO MUSICA fúvósötössel találkozott a közelmúltban Szikora József, egy Balaton-parti koncerten. Pár nappal ezután az együttes két tagját, Kerényi Judit oboaművészt és Székely Edit fuvolaművészt Rádiónk stúdiójában is köszönthettük. A velük készült beszélgetés egyrészt a Tarhoson már hagyományos kamrazene-táborról, valamit a Pro Musica következő, Balatonszepezden, augusztus 8-án, este nyolckor sorra kerülő koncertjéről szól.

Életét a hitnek és a látássérült emberek szolgálatának szentelte, majd a második világháború végén vértanúhalált halt. Hummel Kornél atya története ma is példa lehet a bátorságra, a szolgálatra és a hűségre. Az Együttlátók Alapítvány pályázatot hirdetett, hogy életét és örökségét minél többen megismerhessék.

Bieber Máriával, az Együttlátók Alapítvány kuratóriumi elnökével Balázs Zsanett beszélget.

A pályázatról részletes információkat az Együttlátók Alapítvány honlapján találhatnak az érdeklődők.

A nyár a lelkigyakorlatok, a lelki feltöltődések időszaka is. "Élet az Atya Szeretetében" címmel tartott szemináriumot a közelmúltban Budapesten egy angol házaspár Robert és Vicki de Hoxar, akik hosszú ideje rendszeresen szolgálnak Közép-Európában. Hazánkban is negyedik alkalommal járnak azzal a céllal, hogy segítsenek a résztvevőknek személyesen találkozni az Atyával, megtapasztalni szeretetét, jóságát, megbocsátását és elfogadását.
A résztvevők tapasztalatai szerint a szeminárium segíti a Mennyei Atyával való kapcsolatunk és az emberi kapcsolataink gyógyulását is. Arról érdeklődünk tőlük, hogy miért vállalják ezt a missziót?

Kihez fordulhatunk egy sürgős ügyben, ha a döntéshozó éppen szabadságon van? Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a nyári helyettesítésekre úgy, hogy közben a napi működés se szenvedjen zavart?

Hat éve, 2020 júliusában hunyt el minden idők talán legnagyobb filmzeneszerzője, Ennio Morricone. Az életéről azóta dokumentumfilm készült, amely már online is elérhető. A két és félórás alkotás áttekinti Morricone teljes pályafutását, különösen az eleddig ismeretlen kezdeti időszakra, amikor a fiatal zenész szeretett volna mesterei kedvében járni. Az Ennio Morrione című dokumentumfilmről Gőbel Ágoston kérdezte az alkotást Magyarországon forgalmazó Pannónia Szórakoztató Kft. alapító-ügyvezető igazgatóját, Elsässer Klaudiát.

Fotó: Kép a filmből

Stúdióvendégünk: Völgyesi Orsolya történész, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa

A katolikus gyökerű Bokor Közösség „Másik arcod” munkacsoportja a közelmúltban az országgyűlési képviselőkhöz fordult, kezdeményezve a polgári szolgálat jogi lehetőségének visszaállítását hazánkban.
A Közösség arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az általános hadkötelezettséget 2004-ben csak felfüggesztették, a polgári szolgálat jogintézménye 2011-ben teljesen kikerült a honvédelmi törvényből. Ez komoly aggályokat vet fel, mivel egy esetleges veszélyhelyzet vagy háború esetén a hadkötelezettség bármikor újra aktiválható, ám jelenleg hiányzik a törvényes lehetőség a lelkiismereti vagy vallási okokból történő polgári szolgálat választására. Az erőszakmentesség alapelvére épülő civil kezdeményezés célja, hogy a nemzetközi emberi jogi dokumentumokkal összhangban a polgári szolgálat joga ismét szerepeljen a hazai jogszabályokban.
A kezdeményezést hivatalos ajánlással támogatja Beer Miklós nyugalmazott váci püspök, Darvas István főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) elnöke, Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus püspök, Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát, Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnök-lelkipásztora, Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Varga László kaposvári megyéspüspök és Várszegi Asztrik emeritus pannonhalmi főapát. A támogató egyházi személyiségek hangsúlyozzák, hogy az emberi élet védelme és az egyetemes emberi méltóság tiszteletben tartása megköveteli a fegyveres szolgálat békés, civil eszközökkel – szociális, egészségügyi vagy közösségi munkával – történő kiváltásának jogát.

Minderről bővebben: itt

Fotó: MKR/Polcz Péter

Mándli Endre Vazullal, a Magyar Zene Háza kiállítási osztályának vezetőjével beszélgetünk.

A közelmúltban mutatták be az Agria irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat legújabb, nyári számát az egri Városháza Üvegtermében. A rangos kulturális eseményen - amellett, hogy az irodalombarátok és a város közéleti szereplői is találkoztak-, Homa János újságíró, a folyóirat főszerkesztője Európa-érmet kapott több évtizedes kulturális, irodalomszervező és közéleti munkájának elismeréseként. A rendezvény után a díjazottal Hámori Kinga beszélgetett.

Mándli Endre Vazullal, a Magyar Zene Háza kiállítási osztályának vezetőjével beszélgetünk.
A riport 2. részét jövő hétfőn ugyanebben az időpontban hallgathatják meg.

fotó: Magyar Zene Háza

Mennyire vallásosak a 15 és 34 év közötti magyar fiatalok? Szoktak-e imádkozni? Járnak templomba? Van valamilyen kabalájuk? Mennyire vonzó számukra az ezotéria? Hova tűntek azok, akik már nem mondják magukat egyháziasan vallásosnak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ egy frissen megjelent reprezentatív ifjúságkutatás. Gőbel Ágoston kérdezi az eredményekről Gyorgyovich Miklós szociológust, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusát.

Fotó: MCC Corvinák

A Magyar Fiatalok címet viselő reprezentatív kutatás a hazai fiatalok élethelyzetét, értékrendjét és jövőképét vizsgáló átfogó felmérés, amely négyévente ad képet a 15 és 34 év közötti korosztály helyzetéről. A legfrissebb felmérést Gyorgyovich Miklós szociológus, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa koordinálta. Az elmúlt hetekben beszámolt a kutatás eredményeiről a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának és több ifjúsági és felnőttképzési konferencián is ismertette az eredményeket. Az egyik ilyen konferencián beszélt arról, hogy az adatok alapján megváltozni látszik a vallásos vidék/vallástalan főváros sztereotípiája. De miről is van szó pontosan? Gőbel Ágoston kérdezte Gyorgyovich Miklóst.

Fotó: megujul.hu

A nyári szünet nemcsak a kikapcsolódásról, hanem az együtt töltött időről is szól.
A közös játékok és családi programok pedig arra is lehetőséget adnak, hogy a gyerekek szinte észrevétlenül sajátítsanak el olyan szokásokat, amelyek később a mindennapjaik részévé válhatnak. Erre épül a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programjának legújabb kezdeményezése is, amely játékos feladatokkal szeretné közelebb hozni a családokhoz a tudatos élelmiszer-felhasználást.
Bogyó-Lippai Laurával, a Nébih Maradék nélkül programjának munkatársával Balázs Zsanett beszélget.