Egy elfeledett mesterség újrafelfedezése

Vendégünk: Bajkó Bence, népi selyemfestő
Szerkesztő: Szentimrei Kristóf

Hogyan lesz valakiből selyemfestő? Milyen módon járult hozzá XIV. Lajos „Napkirály” a francia selyem hazánkba kerüléséhez? Milyen különbségek vannak a régi és a mai népviselet között?
Bajkó Bence a magyar-szerb határhoz közel fekvő Nagybaracskán élesztett föl egy különleges mesterséget, amelynek keretében több éve futtatja saját selyemfestői vállalkozását. A Ifjú Mesterremek Díjas népi selyemfestő mélyebb betekintést ad saját kutatói és alkotói tevékenységébe, az azokhoz kapcsolódó kihívásokba, illetve arra is választ ad, mennyire építhető be a selyemfestés a mai öltözködésbe.


Fotó: Bajkó Bence és az általa készített sárközi maszatos selyem öltözetek viselve (forrás: Százszoknyás Ház facebook-oldala)

Mekkora szabadsága lehet egy hivatásos néptáncosnak? Hogyan fonódik össze a néptánc a paraszti kultúrával? Néptáncverseny vagy inkább táncház?
Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe Szél Gábor táncművésszel, a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának oszlopos tagjával. A Derecskéről származó, kétszeres Aranysarkantyús és Junior Prima Díjas táncos bővebben mesél eddigi pályájának meghatározó szereplőiről, az általa kutatott Derecskei verbunk történetéről, valamint hogy mennyire és hogyan használja az improvizáció eszközét a néptánc területén.

Ezúttal egy olyan fiatalemberrel ismerkedhetünk meg, aki bár látszólag a háttérben megbújva, de nagyon is fontos szerepet tölt be különböző zenei és filmes projektekben, mindemellett pedig saját szerep- és társasjáték kiadásával és fejlesztésével is foglalkozik.
Réthly Ármin már gimnáziumi éveiben belecsöppent a zeneipar és a filmezés világába, művészi érdeklődése pedig még sokoldalúbbá vált, miután felvették a MOME Média design BA képzésére.
Beszélgetésünkből kiderül, milyen kihívásokat tartogat számára a tanulmányok és a munka összeegyeztetése, milyen érdekes tantárgyai voltak az első egyetemi évében, és pontosan hogyan képzeli el a jövőjét a pályán.


Fotó: Réthly Ármin/Facebook

Énekesként egyedülálló módon képviseli hazánkban a francia sanzonok világát, az elmúlt években pedig a színészet is már szerves részét képezi a mindennapjainak.
Orbán Bori mindkét hivatásában rendre a történelmi múltat élheti meg, a mai világban viszont nehezen találja a helyét. Ebben is segíti őt a hit ereje, amely gyerekkora óta fontos szerepet tölt be az életében.
Az erdélyi gyökerekkel rendelkező énekes- és színésznő őszintén beszél művészi pályájának megpróbáltatásairól és az ehhez szorosan kapcsolódó Istenkeresésről, de emellett azt is megtudhatjuk, hogyan jutott el a népdaloktól a francia sanzonok iránti rajongásig, milyen hatással volt rá új együttműködése Dóka Attila dalszerzővel, illetve melyek voltak az eddigi legkedvesebb szerepei az Udvari Kamaraszínházban.


Fotó: Karády Katalin szerepében: Orbán Bori (Udvari Kamaraszínház facebook-oldala)

Keszthelyi Gréta ugyan még csak a húszas évei elejét tapossa, máris hatalmas népszerűségre és olvasótáborra tett szert a hazai ifjúsági irodalom berkeiben. Első regénye már 17 éves korában megjelent Vékony jégen címmel, amit az év ifjúsági könyvének választottak 2023-ban, majd tavaly ősszel adták ki „Otthon, svédes otthon” című művét, amely Skandináviába kalandozva mutatja be egy magyar diáklány megpróbáltatásait.
Könyveiben olyan fontos és érzékeny témákra hívja fel a figyelmet, mint az evészavar, a családon belüli erőszak és az iskolai zaklatás, melynek révén nemcsak a fiatalokat, hanem szüleiket is szeretné megszólítani. Nem véletlen, hogy az írói pálya mellett pszichológiát tanul a Grazi Egyetemen.
A mindig mosolygós írónő elárulja, hogyan segített első könyve az anorexia elleni küzdelmében, honnan ered a svéd kultúra és nyelv iránti szeretete, illetve milyen módszerek és tevékenységek révén alkotja meg történeteit.

Fotó: Szekeres Zsombor/MKR

A mai adásban egy sokoldalú művésznőt ismerhetünk meg, aki a természet szeretetével igyekszik összekötni fő hivatását, a zenét.
Kovács Adél szülővárosában, Ajkán indult el a zenei pályán, majd kecskeméti és budapesti tanulmányai után eljutott egészen az amszterdami konzervatóriumig, melyet követően több holland és egy svájci szimfonikus zenekarban is játszott.
Magyarországra visszatérve saját karrierje egyengetése mellett elkezdte zenepedagógusi tevékenységét, valamint egyre inkább bevonódott másik nagy szenvedélyébe, az ékszerkészítésbe, melynek kapcsán saját vállalkozást is indított Adel Jewelry néven.
Beszélgetésünkből kiderül, hogyan szakadt el a klasszikus zenei vonaltól, és kacsintott ki olyan műfajok felé, mint az általa leginkább kedvelt meditációs zene, valamint azt is megtudhatjuk, miként kapcsolta össze a lovak iránti rajongását a fuvolaművészettel egy gyerekkori álom megvalósításaként.


Fotó: Kovács Adél/Facebook

Még csak 27 éves lett, mégis azt mondják róla, hogy „megélt már öt életet”. Bár szinte az egész családja zenész, szülei kezdetben a sport felé szerették volna terelni.
Lugosi Ali nevét sokan a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsorból ismerhetik, aminek 2014-ben abszolút győztese lett, de már egy évvel korábban (mindössze 14 évesen) felvételt nyert a Bécsi Zeneakadémia kivételes tehetségek osztályába.
A Virtuózok megnyerése óta folyamatosan építi szólókarrierjét, mely során a világ számos pontján népszerűsítette a klarinétot, a klasszikus zene kereteiből kilépve pedig a jazz és a klezmer is fontos részét képezi a művészetének.
2018-ban Benkó Sándor-, 2023-ban Junior Prima Díjban részesült, azt viszont talán kevesebben tudják róla, hogy közösségimédia-menedzserként is dolgozik, illetve elvégzett egy operatőr-vágó iskolát, amit szintén igyekszik összekötni zenei tevékenységeivel.


Fotó: Lugosi Ali/Facebook

Hogyan lesz valakiből selyemfestő? Milyen módon járult hozzá XIV. Lajos „Napkirály” a francia selyem hazánkba kerüléséhez? Milyen különbségek vannak a régi és a mai népviselet között?
Bajkó Bence a magyar-szerb határhoz közel fekvő Nagybaracskán élesztett föl egy különleges mesterséget, amelynek keretében több éve futtatja saját selyemfestői vállalkozását. A Ifjú Mesterremek Díjas népi selyemfestő mélyebb betekintést ad saját kutatói és alkotói tevékenységébe, az azokhoz kapcsolódó kihívásokba, illetve arra is választ ad, mennyire építhető be a selyemfestés a mai öltözködésbe.


Fotó: Bajkó Bence és az általa készített sárközi maszatos selyem öltözetek viselve (forrás: Százszoknyás Ház facebook-oldala)