Világújság

Donald Trump amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán Irán megsemmisítésével fenyegetőzött, a kubai kommunista rezsim összeomlását jósolta, valamint két nagy katonai támaszpont létesítését jelentette be Grönlandon. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Skócia, Wales és Észak-Írország kormányfői múlt héten a walesi fővárosban, Cardiffban találkoztak, ahol pártjaik közös megállapodást írtak alá, amely megerősíti országaik önrendelkezési jogát. Donald Trump szerint elkerülhetetlen Írország és Észak-Írország újraegyesítése. Az amerikai elnök írországi látogatásán kijelentette azt is, hogy ő örömmel fogadná az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és a több mint száz éve független államként létező Ír Köztársaság egyesítését. Az elnök nyilatkozata után azonnal tiltakozó közleményt adott ki a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP). Gavin Robinson, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt vezetője kijelentette, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság része, mivel ez a nép demokratikusan kifejezésre juttatott akarata. A DUP vezetője közölte: bízik abban, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságot és az általa kínált biztonságot választja. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.

Irán és az Egyesült Arab Emírségek szombaton aláírta a BRICS-országok csoportjának közös nyilatkozatát, amely visszafogottságra szólított fel a közel-keleti háborúban. A BRICS-csúcs szervezői az Irán és az Egyesült Arab Emírségek közötti szakadék áthidalására összpontosítottak. Hszi Csin-ping kínai elnök azt mondta, hogy a BRICS-országoknak a nemzetközi rendet a nagyobb méltányosság és igazságosság felé kell irányítaniuk. A BRICS-országok többek között a jelenlegi világpolitikai rend megváltoztatását, igazságosabb hatalomelosztást szeretnének. Irán és az Irán elleni háború ebben a folyamatban kulcsfontosságú szerepet játszik, és lehetőséget teremt az ún. revizionista országok számára az amerikai közel-keleti pozíciók, infrastruktúra gyengítésére. Kína és Oroszország nagy globális stratégiájáról dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.

A Fehér Ház szerint érdemi tervekről tárgyalt Steve Witkoff és Jared Kushner Vlagyimir Putyinnal Moszkvában az ukrajnai háború lezárásának következő lépéseiről. Az amerikai elnök két küldötte több mint három órát töltött a Kremlben, Washington pedig a találkozó után már arról beszél, hogy az egyeztetésen tárgyalt következő lépéseket a következő hetekben jelenthetik be. Witkoff és Kushner Moszkva után Ukrajnában folytatta a tárgyalássorozatot. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Egyértelmű jobboldali fordulat mutatkozik Latin-Amerikában. Az argentin Javier Milei, a 2023 végén megválasztott jobboldali elnök volt az első külföldi vezető, akivel Donald Trump 2024-es újraválasztása után találkozott, és „kedvenc elnökének” nevezte az argentin politikust. Az Egyesült Államok húszmilliárd dollárral segítette ki Argentínát, ami az elmúlt harminc év legnagyobb amerikai mentőcsomagja volt. Decemberben Chilében győzött a markánsan jobboldali José Antonio Kast – aki tavaly májusban a CPAC Hungaryn is felszólalt –, az évtizedeken át szocialista vezetésű Bolívia pedig októberben Rodrigo Paz személyében választott jobboldali vezetőt. El Salvadorban 2024-ben újraválasztották a 2019-ben hatalomra került Nayib Bukelét is. A tavaly év végén kiadott új amerikai nemzetbiztonsági stratégia egyértelművé teszi, hogy Washington dominanciára törekszik a nyugati féltekén. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Szaúdi tőke és energetikai befolyás, török hadiipar és harctéri tapasztalat, pakisztáni katonai kapacitás és atomütőerő: a Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán által augusztus elején aláírt Mekkai Közös Védelmi Megállapodás rögzíti, ha a három állam bármelyikét fegyveres támadás éri, azt mindhárom fél elleni támadásnak kell tekinteni. A tripla szövetségként vagy szunnita biztonsági-háromszögként, Iszlám NATO-ként jellemezhető egyezménnyel az aláíró középhatalmak túlléptek a hagyományos amerikai biztonsági keretek felhasználásán. Ráadásul a muzulmán világ egyetlen nukleáris hatalmának jelenléte óhatatlanul „nukleáris árnyékot” vet a paktumra. És ami igazán megváltozik, az a nyugati garanciák eddigi egyedüli kizárólagossága. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Július 31-én káosz alakult ki Ceutában, miután az észak-afrikai spanyol autonóm városba tömegesen jutottak be migránsok Marokkó felől. Augusztus 1-jén az EU 27 tagállamából 22 vezető – Olaszország és Dánia koordinálásával – közös levelet tett közzé a ceutai migrációs válság miatt. Gönczi Róberttel, a Migrációkutató Intézet elemzőjével beszélgettünk.

Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok jelenleg „teljes ellenőrzést” gyakorol a Hormuzi-szoros felett. Teherán és Washington még nem jutott végleges megállapodásra. Az Egyesült Államok 2026-os Nemzetbiztonsági Stratégiájának központi eleme az indo–csendes-óceáni térség, az USA elsődleges célja Kína visszaszorítása és hatalmi törekvéseinek ellensúlyozása. A washingtoni vezetés most minden korábbinál határozottabban erre a régióra helyezi a hangsúlyt. Az Egyesült Államok indo–csendes-óceáni stratégiájáról dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.

Donald Trump amerikai elnök a héten reményét fejezte ki, hogy végre tartósan megnyílhat a világ energiaellátásában kulcsszerepet játszó Hormuzi-szoros, és véget vethet Irán atomprogramjának is. Az Öböl-térségben elképzelhető bizonyos mértékű átalakulás, az öbölországok modus vivendire törekedhetnek Iránnal, és ez megváltoztathatja az ottani hatalmi viszonyokat. A fő stratégiai kihívás az Egyesült Államok számára azonban nem Irán, hanem Kína. Az Egyesült Államok célja, hogy nagyobb haditengerészeti erőt vessen be a Csendes-óceánon, a nagystratégia tehát a Csendes-óceán és az Indiai-óceán kérdése. Az Egyesült Államok nagystratégiájának kérdéseiről és az iráni háború hatásairól dr. Magyarics Tamás történésszel, az ELTE professor emeritusával beszélgettünk.

Donald Trump amerikai elnök 2026 július végén Washingtonban külön tárgyalást folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A találkozók fő témája az ukrajnai légvédelem megerősítése és az Oroszország, illetve Irán elleni szankciók voltak. Donald Trump beleegyezett abba, hogy licencet adjon Ukrajnának a Patriot légvédelmi rendszerek rakétáinak helyi gyártásához. Volodimir Zelenszkij a katonai segélyek bővítését és antiballisztikus rakéták szállítását szorgalmazta. Megegyezés született arról, hogy Trump különleges követei a következő hetekben Kijevbe látogatnak. Az amerikai szenátus nagy többséggel szavazta meg a néhai Lindsey Graham szenátusról nevezett, Oroszország és Irán elleni új szankciós törvényjavaslat eljárási lépéseit. Benjámin Netanjahu washingtoni látogatásán az iráni nukleáris törekvések megakadályozásáról és a közös biztonsági célokról tárgyalt az elnökkel. Dr. Somkuti Bálint hadtörténész–biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.